Modern társadalmi igények formálják a skandináv múzeumok vikingképét

Fotó: Pexels/Fernando Cortés

A dán, svéd és norvég nemzeti múzeumok kiállításainak elemzése alapján a kurátorok jól ismerik a kora középkori skandináv társadalom összetettségét, a tárlatok mégis a populáris kultúra által megkövetelt, kardot forgató, tengeri rabló férfi képét helyezik előtérbe. Bár a régészeti leletek bizonyítják, hogy a korszak emberei elsősorban földművesek és kereskedők voltak, és a szabad lakosság körében is csak kevesen azonosították magukat hivatásos harcosként, a fegyverek és a hadihajók dominálnak a vitrinekben. A koppenhágai Dán Nemzeti Múzeum például kifejezetten egy harcos kultúra és a skandináv istenpanteon (Odin, Thor, Freyja) köré építi narratíváját, a történelmi tényeket a mondavilággal összemosva.

A cikk rámutat az asszonyok történelmi szerepének egyoldalú bemutatására is. A múzeumi narratívák kísérletet tesznek a nők integrálására a hagyományosan férfiközpontú viking korba, ám ezt gyakran sztereotip módon teszik. A nők megjelenítése általában két véglet között mozog: vagy a háztartásvezetésre fókuszálva a hagyományos nemi szerepeket erősítik, vagy kizárólag a kivételes, elit státuszú alakokat és a mitologikus pajzsszüzeket emelik ki, amivel az átlagos nők mindennapi társadalmi és kulturális befolyása rejtve marad a látogatók előtt.

A viking mítosz kialakulása szorosan összefügg a 19. századi skandináv nemzetépítési törekvésekkel, és ez a hatás a mai napig meghatározza az intézményi értelmezést. A múzeumok az európai kora középkort, a 8–11. század közötti időszakot a modern skandináv nemzetek és az egységes keresztény királyságok megszületésének kulcspontjaként mutatják be a korábbi, decentralizált pogány törzsekkel szemben. Dániában ez a történelmi átmenet szorosan összefonódik Kékfogú Harald 10. századi uralkodó államalapító legendájával, aki a keresztény hitre áttérve egységesítette a területeket.

A tárlatok emellett napjaink társadalmi kihívásaira is reagálnak. Az 1980-as évektől a korszakot modern ideológiai célokra is elkezdték használni. Svédországban és Norvégiában például a kiállítások tudatosan hangsúlyozzák a skandinávok és az iszlám világ közötti egykori sikeres kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat bizonyító régészeti leleteket.

A tudományos elemzés szerint ez a kurátori megközelítés egyértelmű kísérlet arra, hogy történelmi ellenpólust képezzenek a viking szimbólumokat kisajátító, gyakran iszlamofób modern nacionalista mozgalmakkal szemben. Összességében a skandináv múzeumok kiállításai sok esetben nem a viking világ objektív rekonstrukcióját adják, hanem a mindenkori jelen társadalmi állapotáról és politikai szükségleteiről állítanak ki kórképet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?