A kisüzemi sörfőzdék múltja, jelene és jövője

A kisüzemi főzdék megjelenése

Milyen hatással voltak a kisüzemi sörfőzdék a magyarországi gyártókra?

A gyártók folyamatosan fejleszthették termékeiket a mi tapasztalatainkon, így nekünk is köszönhető hogy a Magyarországon gyártott sörfőzdéket (becslésem szerint 1000) ma már a világ minden pontján megtalálhatjuk. Sok esetben ez úgy történt, hogy az itthon gyártott gépeket egyszerűen átcímkézték és két-háromszoros áron adták tovább a fejlett sörgyártó kultúrával rendelkező országok. Ez nagy üzlet volt a gyártóknak, nagy az államnak, csak rólunk feledkeztek meg.

Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy ebben az időben zajlódtak az olajszőkítések. Azt gondolták rólunk, hogy egy kalap alá vehetők vagyunk ezzel a csoporttal, ezért — megelőlegezendő az esetleges szabálysértéseket — kauciót kellett letennünk. Ez az első körben 5 millió forintot jelentett. De mivel a gyártók többsége erre nem volt képes, ezt 1 millió forintra szállították le. Ha valaki pénz híján is tovább akart dolgozni, a Vámhatóság elfogadta a gyártó jelzáloggal terhelt lakását is, ha azt bevitte a vállalkozásába.

De itt megint újabb probléma keletkezett. Ha a vállalkozó időközben kifizette a banki hiteleit és szerette volna a bankgaranciával a kauciót kiváltani, akkor sem lehetett már a bevitt ingatlant kihozni a vállalkozásból, csak az illeték lefizetése után. Az mindenki előtt ismert, hogy a valamikor megvett vagy megépített ház ekkortájt többszörös milliomossá tette gazdáját, ezért az illeték nagysága miatt, bár nem jó érzést hagyva maguk után, azok maradtak a vállalkozásokban Ez a rendezetlen jogi helyzet, a későbbiekben sajnos nehézségeket fog még okozni.

A folyamatosan változó elszámoltatási rendszer a profitvadászokat elűzte a sörgyártásból. Mivel tartott még — tőlünk keletebbre — a sörfőzde építési konjunktúra, lehetőségük volt gyorsan megszabadulni főzdéiktől. Ebben az időben a gazdasági környezet és a profitvadászok tehetők felelőssé, hogy a házi sörfőzdék termékei nagymértékben elvesztették a hitelüket és fogyasztóikat.

1994-1995-ben azok a sörfőzde-tulajdonosok akik látták ezt veszélyt, és érzékelték a feszültséget, hozták létre a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületét. Az egyesületünknek három fő célja volt. és van:
— az érdekképviselet
— a szakmai továbbképzés biztosítása
— a kulturális és szakmai rendezvényeken való színvonalas megjelenés

Egyesületünknek fénykorában 140-et meghaladó taglétszáma volt. Mára a működő kb. 50-60 sörfőzde közül csak 40-en vagyunk. Hogyan történhetett ez meg?

— a sörfőzdék számára nem írtak ki pályázatokat, amivel a fejlesztést indukálták volna
— a kényszervállalkozók nem tarthatták a versenyt a nagy sörgyárakkal
— a vállalkozók többsége negyven éves kora felett indított, és mára elérte a nyugdíjas kort
— sajnos az állandó harc felőrölte egy részünknek az egészségét, és be kellett fejezni vállalkozásukat
— kevés helyen valósult meg a szakma továbbvitele a családban.

Mi történik napjainkban? A technológia és a technika gyors fejlődése a nagyüzemi sörgyártásban ma már nem tart igényt a tradíciókon felnevelkedett sörfőző szakemberekre. Talán nekünk, kicsiknek ez a szerencsénk, és egyben felelősségünk is, mert csak az ő segítségükkel folytathatjuk a hagyományokon alapuló sörfőzést. Szinte hihetetlen, hogy a fogyasztók döntő többsége előtt nem ismert, hogy az iparszerű sörgyártásban alkalmazott pótanyagok (rizs, kukorica, cukor, szódavíz) csak kiváltó alapanyagok, de a maláta táplálkozási értéke szempontjából nem pótolható.

A jelenlegi gazdasági helyzet, az alacsony vásárlóerő fordítja a fogyasztókat a tömegsörök irányába. Nem így van ez azokban az országokban ahol már tudatosult az, hogy az ételed — mondhatom azt is, hogy az italod — az életed. Példaként említhetem Dániát, ahol az utóbbi két évben 60 házi sörfőzdét alapítottak.

Nem mondhatjuk azt, hogy az egész országra egységesen hatnak a gazdasági tendenciák. Ez igaz a sörfőzdékre is. A kezdetkor még területileg megfelelő elosztásban helyezkedtek el. Később az ország nyugati felében lassan fokozatosan bezártak, és mára lényegében Budapest környékére és a keleti országrészre korlátozódtak. Ezen belül is két kategóriát figyelhettünk meg:
— akik csak a termeléssel foglalkoznak, palackos és hordós kiszerelésben
— és azokra akik saját vagy bérleményükben zárt rendszerben forgalmazzák a sörüket.

Egyesületünk 1996-ban jelent meg először a nagy nyilvánosság előtt. A millecentenárium jegyében megrendezett OMÉK-on a vásár közönségdíját nyertük el. Itt rendeztük meg az első sörversenyünket, amire mindnyájan nagyon büszkék voltunk.

1998-tól minden második évben nemzetközi sörverseny keretében találkoztunk kollégáinkkal. Nem volt nehéz a toborzás, mivel a résztvevő országokban magyar berendezések üzemeltek, így ezek a személyes kapcsolatok alapján működtek. A résztvevő országok között szerepelt Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország. Szlovénia, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, Üzbegisztán, Japán, Görögország, Németország, Franciaország. Ezek a találkozások nemcsak a barátságot, és a versenyszellemet szolgálták, hanem a tapasztalatok átadását is jelentették.

1. A vállalkozások fénykora
2. A kisüzemi főzdék megjelenése
3. A jövő ígéretei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Tudta-e, hogy...?

• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
• 10 érdekes tény a Szent Koronáról
• 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
• Tíz tény Jackie Kennedy-ről
• Tíz meglepő tény az angliai csatáról
• Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből
• 10 meglepő dolog Madame Curie-ről