Felmérések és kényszermosdatások

Államhatalom a cigányság ellen

A hazai cigánykérdések van egy speciális eleme, amelyről viszonylag keveset lehet hallani, olvasni és az az életformából, szokásokból és körülményekből fakadó egészségügyi helyzet. A 20. század első feléig a cigányság egészségügye - a többségi nemzethez hasonlóan - érdektelenség áldozatává vált. Az orvostudomány és gyógyszergyártás rohamos fejlődése a 19. század derekától csak némi előrelépést jelentett a szélesebb néprétegek számára. Az egészség, az egészséges életmód, a szakszerű gyógyítás, kezelés egy szűk réteg kiváltsága volt a 19/20. század fordulójáig. A gyógyítás csak ritkán párosult szociális érzékenységgel.

A cigányság egészségi állapota teljesen periférikus kérdésnek számított. Csak elvétve találhatunk a 20. század első feléig a cigányság egészségügyi helyzetére utaló adatokat a különféle dokumentumokban. Az ilyen forrásokat jószerével szórványnak tekinthetjük (például a tisztiorvosi jelentéseket a járványok, tömeges megbetegedések kapcsán; a periratokat, amelyekben néha valóban érzékletesen visszaköszönnek a cigányság Magyarországon korántsem volt olyan rossz helyzetük a cigányoknak a középkorban és a kora újkorban, mint Európa más országaiban.

A rendelkezésre álló iratok tanúsága szerint a II. világháború után első alkalommal 1948-ban foglalkozott a Népjóléti Minisztérium a cigányság helyzetével. Egy tervezetet dolgozott ki a cigányság életmódjának megváltoztatására, amit azonban a Belügyminisztérium nem támogatott, ezért évekre lekerült a kérdés a napirendről. Úgy gondolták, hogy a cigányság a népi demokráciában, annak „áldásos vívmányainak" hatására hamarosan asszimilálódik, és a szocialista társadalomban „önmagától" megoldódik a probléma. Az 1950-es évek erőszakos iparosítása, a nagy beruházások valóban jelentős cigány munkaerőt is felszívtak. Budapest, Miskolc, Tatabánya, Sztálinváros mellett Borsod, Nógrád és Baranya lett a munkát vállaló cigányok letelepedési célja. Ugyanakkor az iparban, nagy beruházásokon, építkezéseken munkát vállaló cigányok népességük csekélyebb részét alkották.

A továbbra is kóborló, vagy félig letelepült, elkülönült cigánytelepen élőkkel szemben mind az államhatalom, mind a helyi igazgatás keményen fellépett. Különösen igaz ez a tanácsrendszer kialakulását követő időszakban. Az erőszakos asszimilációt segítették a rendőrségi és tanácsi adminisztratív eszközök is. Azonban hiányzott az elképzelés és az összehangoltság, ezért elmaradt a megoldás. A tanácsok és a helyi szervek feletti miniszteriális szinten a Belügyminisztérium, a Népművelés és a Népjólét, Egészségügy (1951-ben névváltozás következet be a minisztérium elnevezésében) foglalkozott a cigányságot érintő speciális gondokkal a legintenzívebben. Már 1955-ben megfogalmazták az Egészségügyi Minisztériumban, hogy az „összes érdekelt tárca, valamint a helyi szervek szoros együttműködésére van szükség. A kérdésnek szociális, egészségügyi, kulturális, gazdasági, pénzügyi és rendészeti vonatkozásai vannak. "

Megfogalmazták a legfontosabb teendőket is: például a cigányság számának pontos meghatározását, körülményeinek felmérését; a megyék közötti koordinációt; a társadalom széleskörű nevelését, a cigányság elleni hangulat megváltoztatását; a tömegek nevelése mellett a cigányság nevelését is; a munkaképes cigányok fokozatos munkába állítását; a nehéz anyagi helyzetben élő cigánycsaládok segélyezését; az elhagyott, veszélynek kitett cigánygyermekek gondozását; a feladatok megoldásához szükséges fedezet előteremtését.

1. Államhatalom a cigányság ellen
2. Vegyes bizottság elemezte a cigánykérdést
3. Szocialista lendülettel jobbították volna a cigányok helyzetét
4. "Kimaradtak sorsuk formálásából"

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága