Miért nem bombázták a szövetségesek Auschwitzot?

Korábban

A roma holokauszt emléknapja

A toryk vezére az erdélyi holokausztról

59 éve szabadult fel az auschwitzi koncentrációs tábor

A táborról készült fényképek problémája

A szövetségesek légi felderítése által készített fényképek között már 1944. áprilisától megjelentek az auschwitzi táborkomplexumról készített felvételek. Ezek a képek azonban a háború alatti döntéshozatalt semmilyen módon sem befolyásolhatták - ugyanis 1979-ig ki sem nagyították őket! Csak ekkor találta meg a felvételeket két, korábban fotóelemzőként dolgozó amerikai történész, Robert Poitiers és Dino A. Brugioni.

Mint láttuk, az Auschwitz-Birkenauról szóló információk nem jutottak túl a politikai-katonai vezetés legfelsőbb szintjén, a táborok így soha nem váltak katonai célponttá. Nem szerepeltek azon a hosszú listán sem, amely a "hivatalból" vizsgálandó objektumokat (harckocsik, lövegállások, stb.) tartalmazta. A fényképelemzők pedig - a precedens és az ismeretek hiánya miatt - ki sem voltak képezve rá, hogy táborok légifelvételeit értékeljék.

Ráadásul az Auschwitzról szóló képek véletlenül készültek - ez egyébként a politikai akarat hiányából is következik. A felderítő repülőgépek célja minden esetben a tábortól 5 kilométerre fekvő monowitzi olajfinomító volt, amely napi 2000 tonnás kapacitásával 1944 nyarán-őszén már a harmadik legnagyobb német olajüzem volt. Mivel a felderítő repülőgép kameráját a biztonság kedvéért mindig kicsit korábban kapcsolták be, a sorozaton néhány olyan kép is szerepelt, amely az auschwitz-birkenaui tábort ábrázolja. Azokat a képeket azonban, amelyeken nem a finomító szerepelt, hanem csak a tábor, nem vetették alá részletes elemzésnek.

Egyszerűen fogalmazva tehát elmondható, hogy a légierő elkészítette ugyan a szükséges felvételeket, nem volt tisztában a jelentőségükkel. Mivel pedig a tábor bombázására soha nem adtak parancsot, a fényképek katonai szempontból értéktelenek voltak, így a továbbiakban nem is foglalkozott velük senki.

Egy esetleges bombázás technikai nehézségei

A tábor elleni légitámadás technikai szempontból igen összetett feladat lett volna. Az auschwitzi táborkomplexum majdnem pontosan 1000 kilométer távolságra helyezkedett el a szövetségesek olaszországi légitámaszpontjaitól. Az út során mindvégig ellenséges terület fölött kellett haladni, kétszer is átrepülve az Alpokat, folyamatosan a német lokátorállomások "szeme előtt".

A távolság mellett a másik problémát az jelentette, hogy Auschwitz-Birkenau elrendezéséből adódóan a támadást rendkívüli pontossággal kellett volna végrehajtani - a gázkamrák és a foglyok barakkjai között alig kétszáz méter volt a távolság. Egyetlen eltévedt bomba is súlyos veszteséget okozott volna a foglyok között, nem is beszélve egy esetleges szőnyegbombázás "elcsúszásának" következményeiről.

Azok a nehézbombázó repülőgépek, amelyek számára a távolság nem jelentett volna problémát (pl. a B-17 "Repülő Erőd", vagy a B-24 Liberator), túlságosan nagy magasságból, így pontatlanul bombáztak. Ahhoz, hogy mind a négy krematórium 60%-os valószínűséggel megsemmisüljön, a korabeli szórási statisztikákat alapul véve körülbelül 1300 bombát kellett volna ledobni, melyek közül mintegy 250 bomba a tábor lakott részébe, a barakkok közé csapódott volna.

A nagy magasságból végrehajtott bombázás tehát gyakorlatilag az egész tábort elpusztította volna, ennek kockázatát pedig a szövetségesek nem vállalhatták sem erkölcsi, sem propaganda-szempontból - a németek komoly politikai tőkét kovácsolhattak volna a "zsidókat gyilkoló" szövetséges légierőből. Az pedig korábbi negatív tapasztalatok miatt szóba sem jöhetett, hogy a nehézbombázókat kis magasságból alkalmazzák - amikor 1943. augusztus 1-én így támadták a romániai Ploesti olajfinomítóit, a bevetett 177 gépből 61 elpusztult.

A kis magasságból, tehát pontosabban bombázó géptípusok számára pedig Auschwitz túlságosan messze volt. Egyetlen olyan repülőgép létezett, amely minden szempontból alkalmas lett volna a feladatra, a brit De Havilland DH 98 Mosquito könnyűbombázó. A háború talán legjobb bombázójaként számon tartott Mosquito közel 1800 kg bombát tudott szállítani 2300 kilométer távolságra, ráadásul a faépítésű repülőgépet a német radarok alig érzékelték, 650 km/órás végsebességével pedig nem sokkal maradt el a vadászrepülőgépektől. Ebből a típusból azonban sohasem állt rendelkezésre elegendő, valamit a legjobban kiképzett hat Mosquito század folyamatosan bevetésen volt Nyugat-Európában. Egy Auschwitz elleni bombázáshoz a hatból legalább három századra szükség lett volna - a várható magas veszteségek (a közeli monowitzi olajfinomító 69 nehéz légvédelmi lövege, vadászrepülőgépek, stb.) tehát éppen a legértékesebb alakulatokat érték volna.

A tapasztalatok szerint ugyanis egyetlen precíziós támadás ritkán elegendő a célpont teljes megsemmisítéséhez - Auschwitz II-ben pedig négy nagy, különálló gázkamra-krematórium működött, egymástól jelentős távolságra, azaz négy különálló célpontot kellett volna szétrombolni. Nagy valószínűséggel szükség lett volna tehát néhány napon belül egy második támadásra is. Erre viszont a németeknek már lett volna idejük felkészülni, ami komolyan veszélyeztette volna az egész akció sikerét.

1. A politikai akarat hiánya
2. A táborról készült fényképek problémája
3. Várható veszteségek
4. És ha sikerül...?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban