2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 02
21 találat
[1]

1271. július 2.

V. István és II. Ottokár cseh király követei megkötik a pozsonyi békét

IV. Béla halála után a cseh-magyar ellenségeskedések kiújultak. Ebben az is közrejátszott, hogy IV. Béla leánya, Anna a magyar királyi kincstár jelentős részével Prágába menekült. A határmenti összecsapások végül komoly konfliktust eredményeztek, a cseh csapatok egészen a Garamig nyomultak előre. V. István király mozgósította haderejét, és 1271 májusában győzelmet aratott. A háborút végül a pozsonyi béke zárta le. Ennek értelmében II. Ottokár lemondott az elfoglalt nyugat-magyarországi várakról, míg V. István stájerországi jogigényéről és a csehekhez menekített királyi ékszerek visszaköveteléséről.

[2]

1486. július 2.

A magyar hadsereg elfoglalja az alsó-ausztriai Stein városát

[3]

1527. július 2.

Werbőczy István kancellár kihirdeti, hogy Magyarország csatlakozik a Cognac-i ligához

[4]

1566. július 2.

Meghal Nostradamus

62 éves korában Salon-de Provence-ban meghal Nostradamus (Michel de No[s]tredame) francia orvos és asztrológus.
Orvosként a Nostradamus mindenekelőtt a pestis leküzdéséért harcolt. Amikor azonban orvosként nem tudott megélni, obszervatóriumot állított fel és 1555-ben "Prophéties" címen olyan művet jelentetett meg, mely történelmi eseményekkel, találmányokkal és katasztrófákkal kapcsolatos jövendöléseket tartalmaz. Amikor jóslata, hogy II. Henrik lovagi tornán veszti életét, beigazolódott, általánosan elismert, híres jövendőmondó lett. Abban a korban, amikor a pestis, az áttekinthetetlen politikai helyzet és az inkvizíció miatt az emberek egy pillanatra sem érezhették biztonságban magukat, a jóslatoknak nagy keletje volt.

[5]

1644. július 2.

A parlament hadserege legyőzi a királypártiakat

A Marston Moornál lezajló csatában a parlament hadserege legyőzi az I. Károly angol királyt támogató csapatokat. A sikerben döntő szerep jut a puritán angol nemes, Oliver Cromwell magánhadseregének. A győztes csata jelentős eseménye az angol polgárháborúnak, és fordulatot jelent a parlament hadserege javára. Az ironside-nak (vasbordájúnak) nevezett lovascsapat eltökélt harcmodorával, jó fegyverzetével és szigorú katonai vezetésével éri el a royalisták feletti győzelmet. Jutalmul Cromwellre bízzák a parlament hadseregének újjáalakítását. Az "új mintájú hadsereg" egységes vezetésével Cromwell megerősíti politikai és katonai helyzetét.

[6]

1778. július 2.

Elhunyt Jean-Jacques Rousseau

1778. július 2-án a Párizs melletti Ermenonville-ben 68 éves korában elhunyt a francia elbeszélő és filozófus Jean-Jacques Rousseau, aki különleges helyet foglal el a francia felvilágosodásban: fellépett a tudományba vetett hit és a haladás optimizmusa ellen, valamint a legtöbb felvilágosodott gondolkodó által vallott racionalizmus és az ész uralmába vetett feltétlen hittel szemben az érzelmeknek tulajdonított nagyobb fontosságot.
Rousseau a társadalomnak és a tudományoknak azt rótta fel, hogy a kultúra elszegényedéséhez és lesüllyedéséhez vezetnek. Azt állította, hogy a tulajdonjog és a törvények egyenlőtlenséget okoztak az emberek között. Ebből a kritikából nőtt ki követelése: "Vissza a természethez!", aminek nevelési utópiájában, az "Émile"-ben (1762) adott hangot. A nevelésnek képesnek kell tennie a gyermeket arra, hogy természetes adottságai révén kiküszöbölje a táradalom káros hatásait, saját megfigyelése és a tapasztalatai útján szerezzen ismereteket. Rousseau individualizmusa jelentkezik levélregényében, "Az új Hélose"-ban (1761).

[7]

1848. július 2.

Petőfi Sándor és Vasvári Pál kezdeményezésére megalakul Pesten a márciusi ifjakat tömörítő Demokrata Klub.

[8]

1849. július 2.

Az országgyűlés Szegedre helyezi át székhelyét

[9]

1849. július 2.

Kossuth kormányzóelnök megerősíti Mészáros főparancsnoki kinevezését.

A komárom - ácsi csatában a Görgey vezette honvéd fősereg visszaveri Haynau táborszernagy túlerővel támadó csapatait. A fősereg Görgeyt támogató tisztjei Komáromban követelik a kormánytól Görgey főparancsnoki fölmentésének visszavonását.

[10]

1853. július 2.

Az orosz csapatok megkezdik a dunai fejedelemségek : Moldva és Havasalföld megszállását.

[11]

1876. július 2.

Szerbia és Montenegró hadat üzen Törökországnak.

Elmélyül a keleti válság.

[12]

1900. július 2.

Felszáll az első Zeppelin-hajó

Kíváncsiak százai figyelik várakozással a Bodeni-tó-parti Friedrichshafenben Ferdinand von Zeppelin gróf kísérletét, hogy szivar alakú gépével átrepül a tó felett. A hidrogénnel működő, merev léghajónak sikerül 400 m magasra emelkedni. 17 perc múlva mégis eltörik a magassági kormány, behorpad a burok és a léghajó a tóba zuhan. A benn ülők nem sérülnek meg. A sajtó a repülési kísérlet sikertelenségét adja hírül. A 128 m hosszú merev léghajót két 16 lóerős Daimler-motor hajtotta meg. A gyúlékony külső burok textíliából készült. Az alumínium gázrekeszeket hidrogénnel töltötték meg, a térfogat 11 327 m3 volt. A kudarc ellenére a 62 éves Zeppelin gróf nem adja fel a további próbálkozást. 5 évvel később, új léghajóval újra kísérletet tesz.

[13]

1919. július 2.

A román kormány jegyzékben közli Clemenceau-val, hogy a román hadsereg csak akkor üríti ki a Tiszántúlt, ha a Vörös Hadsereget leszerelik.

[14]

1921. július 2.

A Budapesti Büntető Törvényszék gyorsított tanácsa háromnapi tárgyalás után ítéletet hirdet az április végén kommunista szervezkedésért letartóztatottak perében.

A két fővádlott, Andics Erzsébet és Berei Andor 15 - 15 évi börtönbüntetést kap, Polónyi Ferenc, Szárszó Lajos, Ferencz József 12 - 12 évet, Tatár Ferenc, Horvát Imre, Fehérvári Miklós 10 - 10 évet; négy vádlott ügyét átteszik a rendes bírósághoz.

[15]

1927. július 2.

Feljut az első női hegymászó a Kilimandzsáró csúcsára

[16]

1938. július 2.

A Párizsban megjelenő Szabad Szóban a Spanyolországban harcoló magyar antifasiszták üdvözlik a Márciusi Frontot.

[17]

1940. július 2.

Románia felmondja az 1939. április 13-i angol területi garanciát.

[18]

1944. július 2.

Súlyos légitámadás éri a fővárost, Győrt, Szolnokot és Komáromot.

[19]

1953. július 2.

A Rákosi-kormány benyújtja lemondását

1953. június 13-án a szovjet párt kollektív vezetésének meghívására Moszkvába érkezett a magyar párt küldöttsége. Sztálin március 5-i halála után a keményvonalas kommunisták hatalmi pozíciója meggyengült. A szovjet vezetők élesen bírálták Rákosi Mátyást, és a négyes fogat többi tagját, Gerőt, Farkast és Révait. Utasítást adtak a gazdaság- és társadalompolitika alapos módosítására. Rákosinak, aki ekkor pártfőtitkár és 1952-től kormányfő is volt, át kellett adnia a miniszterelnökséget Nagy Imrének. Az új politika alapelveit az 1953. június 27-28-án tartott kétnapos központi vezetőségi ülés fogadta el.

[20]

1961. július 2.

Meghal Hemingway

Ernest Hemingway Nobel-díjas amerikai író, 61 éves korában Ketchumban öngyilkos lesz. Az illinoisi orvoscsaládból származó író világéletében kereste a kalandot. Élete utolsó éveit betegség árnyékolta be. Önkéntesként 1918-ban az olasz frontra került és egészségügyi szolgálatot teljesített. 1921-től 1927-ig, mint tudósító Európában dolgozott. 1936-1937-ben a köztársaságiak oldalán harcolt a spanyol polgárháborúban, utána Kínában és Kubában élt. Élményeit az író tematikusan dolgozta fel műveiben, s ezt a modern irodalom számára példamutatónak tekintik, egy "elveszett nemzedék" kifejezésként fogják fel. Túlnyomóan férfi személetet tükröző regényeiben a hősök egyéni erkölcsi normákhoz igazodva állnak helyt egy sokszor értelmetlen, borzalmas világban. Első sikerét 1926-ban érte el "Különös társaság" című regényével (nálunk "Fiesta" címmel jelent meg). 1929-ben jelent meg "Búcsú a fegyverektől" című világháborús regénye. Spanyolországi polgárháborús élményeit "Akiért a harang szól" című regényében dolgozta fel (1940). Utolsó nagy írói sikere "Az öreg halász és a tenger" című regénye, amelynek hőse szelíd megadással fogad minden kudarcot. Halála után divatosak lettek ifjúkora Párizsát idéző emlékei, sőt még az 1920-as években írt remek riportjai is.

[21]

1987. július 2.

Az MSZMP beismeri a gazdasági csődöt

Az MSZMP KB ülése beismerte: nem sikerült kedvező irányba fordítani a gazdasági folyamatokat. `A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasználást, az adósság és a költségvetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és lakossági fogyasztás tovább emelkedik.` Sokadik alkalommal fogalmazták meg a reformok továbbvitelének célját: `A gazdasági reformfolyamatok széles körű kibontakozására van szükség. [...] A gazdaságos konvertibilis elszámolású kivitel - főként a feldolgozóiparban - erőteljesen növekedjék. [...] A fejlesztéseket a nemzetközileg versenyképes területekre kell összpontosítani.` Meg kell szüntetni a gazdaságtalan termelést, helyettesíteni kell más hazai vagy import forrásból, és az erőforrásokat nagyobb hatékonyságú termelésben kell felhasználni. Nyugati relációban cél a kivitel növelése, a feldolgozottsági fok emelése, a termelési kooperációk szélesítése és a működő tőke nagyobb arányú bevonása. Hangsúlyozták a vállalati önállóság, a teljesítményarányos jövedelem, az árak és keresleti-kínálati viszonyok, a magánkezdeményezések bátorításának fontosságát. A szociálpolitika területén: figyelem a nyugdíjasokra, a többgyermekes családokra, a pályakezdőkre. A vezetés beismerte a kudarcot.

Bezár