Zita királyné

Egy uralkodó sohasem mondhat le...

Zita Mária Adelgunda Mikaéla Rafaéla Gabriela Jozefa Antónia Lujza Ágnes Bourbon-pármai hercegnő 1892. május 9-én született az olaszországi Viareggióban. Apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, aki 1859-ben, tizenegy évesen az olasz egységesítő mozgalmak idején vesztette el trónját. Anyja a portugál infánsnő volt.

A húszgyermekes család telente a Párma melletti Pianore-kastélyban tartózkodott, a nyarakat az alsó-ausztriai Schwarzauban töltötték. Zita szigorú katolikus nevelést kapott a szaléziánus apácáktól Bajorországban, majd a Wight szigeti bencés apácakolostorba került. A hűvös és nyirkos éghajlat nem tett jót egészségének, ezért a franzenstadti gyógyfürdőben kezelték. Itt ismerkedett meg a közelben szolgáló Károly Habsburg-főherceggel, aki azonnal beleszeretett a karcsú, nagy barna szemű fiatal lányba. A szerelmet 1911. október 21-én házasság követte, Károly így azon kevés Habsburg uralkodó közé tarozott, aki feleségét nem "kapta", hanem választotta.

Első gyermekük, a Habsburg család jelenlegi feje, Ottó 1912. novemberében született meg. A családban sokáig háttérbe szorult Károly Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-i meggyilkolása után trónörökössé lépett elő, majd Ferenc József 1916. november 21-i halálát követően osztrák császárként I., magyar királyként IV. Károly néven trónra került. A magyar koronázási ünnepségre - a tomboló világháborút mintegy zárójelbe téve - 1916. december 30-án került sor a budai Mátyás templomban, hagyományosan fényes külsőségek közepette.

A határozott és céltudatos Zita (aki magyar királynéként kötelességének tartotta azt is, hogy megtanulja a tejfölös paprikás csirke elkészítését), férje tanácsadójaként aktívan politizált. Amikor testvére, Sixtus pármai herceg titkos békekísérlete 1918 elején napvilágot látott, Zita is a németbarát körök céltáblája lett. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával az uralkodó párnak távoznia kellett. Károly 1918. november 13-án a Bécs melletti Eckartsau vadászkastélyban írt levelében lemondott a magyar államügyekben való részvételéről, a trónról azonban nem. Zita ehhez az állásponthoz élete végéig kitartóan ragaszkodott, állítólag egyszer kijelentette: "egy uralkodó nem mondhat le, csak megfosztható trónjától".

1. Egy uralkodó sohasem mondhat le...
2. Az utolsó koronás fő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház