20 karátos aranyból készült az első középkori fogpótlás Skóciában

Fotó: Jenna Dittmar. Forrás: British Dental Journal (2026)

A felfedezés egy eredetileg 2006-ban indult régészeti projekt eredménye, amelynek során mintegy kilencszáz egyén csontvázát tártak fel a 14. és 16. század között jelentősen kibővített aberdeeni templom területén. A leletanyag nemrégiben lezajlott átfogó újraértékelése során a kutatók egy olyan alsó állkapcsot azonosítottak, amelyen a fogakat egy aprólékosan megmunkált aranyhuzal kötötte össze, áthidalva a középről hiányzó fog helyét.

A szénizotópos kormeghatározás, valamint a pásztázó elektronmikroszkópos és röntgenspektroszkópiás elemzések megállapították, hogy az eszközt egy 1460 és 1670 között elhunyt, középkorú férfi viselte. A 20 karátos aranyötvözetből készült huzalon és a környező fogakon lévő kopásnyomok egyértelműen bizonyítják, hogy a rögzítőeszközt (ligatúrát) a férfi a halála előtt hosszú ideig, életvitelszerűen használta egy meglazult fog stabilizálására vagy egy protézis megtartására.

A lelet azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel a 17. századot megelőző időszakból rendkívül ritkák az ehhez hasonló európai fogászati emlékek, Skóciában pedig ez az első dokumentált eset. A középkorban és a kora újkorban a fogászat még nem számított elismert orvosi tudománynak; a beavatkozásokat jellemzően borbélyok, sebészek vagy a fogak kezelésére specializálódott vándorló mesteremberek végezték. Az aberdeeni aranyhuzal magas minősége azonban arra utal, hogy a rögzítést egy képzett ötvösmester készíthette. A vizsgált időszakban a skót városban legalább huszonkét regisztrált aranyműves tevékenykedett, akik rendelkeztek a megfelelő technikai tudással egy ilyen finom, csomózott eszköz elkészítéséhez és felhelyezéséhez.

A kutatók rámutatnak, hogy a drága alapanyagból készült fogászati beavatkozás nemcsak az elhunyt magas társadalmi és vagyoni státuszát jelzi, hanem a korszak sajátos mentalitástörténeti hátteréből is fakad. A késő középkorban és a kora újkorban az egyén fizikai megjelenését és vélt egészségi állapotát szorosan összefüggésbe hozták a belső, erkölcsi karakterrel, a hiányos fogazatot pedig gyakran a bűnös életmód látható jelének tekintették.

Bár a fogászati helyreállításra tett kísérletek – mint a méhviasszal tömött őskori fogak vagy az ókori egyiptomi, sokszor már csak a halál után, a test rituális "teljessé tétele" céljából felhelyezett stabilizáló huzalok – évezredes múltra tekintenek vissza, az aberdeeni lelet ritka fizikai bizonyítéka annak, hogy a kora újkori Európában a funkcionális és esztétikai célú, professzionális fogpótlás már aktívan jelen volt a mindennapokban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• A hatalom árnyékában: Kádárné különös története
• Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége