A fogászat története új fényben
2025. október 9. 16:05 Múlt-kor
Egy friss tanulmány megkérdőjelezi a több évtizedes elképzelést, miszerint az őskori emberek már használtak kezdetleges fogtisztító eszközöket. A vadon élő főemlősök fogaiban ugyanis ugyanazok a barázdák bukkantak fel, mint a korai emberek fosszíliáin.

Illusztráció
Korábban
Őskori barázdák és a fogászat története
Évtizedekig úgy vélték, hogy az ősi emberi fosszíliák foggyökerein található apró barázdák az első bizonyítékai a szájápolásnak. Ezeket a nyomokat a régészek a kezdetleges „fogpiszkálók” használatával hozták összefüggésbe, amelyet akár 1,8 millió évre visszamenően a Homo erectus, illetve később a neandervölgyi ember is alkalmazhatott.
A barázdák hosszúkás formája eltért a természetes rágókopástól, ezért sokáig a kulturális fejlődés egyik legkorábbi jelének tartották. De az új eredmények mindent megváltoztatnak.
Ian Towle és kutatócsoportja az American Journal of Biological Anthropology folyóiratban publikált tanulmányában 27 vadon élő főemlősfaj több mint 500 példányát vizsgálta. A csimpánzoktól és gorilláktól a colobusmajmokon át egészen fosszilis orangutánokig – mindenütt előfordultak hasonló barázdák.

A minták 4%-ánál megfigyelhető elváltozások arra utalnak, hogy ezek a nyomok nem emberi eszközhasználat eredményei, hanem természetes folyamatok következményei. Egyes esetek – például a chicagói Field Múzeum orángután-fosszíliája – szinte megkülönböztethetetlenek a hominidák fogain látható mintáktól.
Természetes okok a barázdák mögött
Towle szerint a barázdák kialakulását több tényező is okozhatta: savas gyümölcsök fogyasztása, homokos ételek rágása vagy a fogak közötti súrlódás. Ezek mind apránként koptatják a zománcot, és a természetes viselkedés részeként jönnek létre.
A kutatás hangsúlyozza: egyetlen főemlősnél sem találtak „abrakciós elváltozást” – azokat az ék alakú, mély üregeket, amelyek a modern embereknél gyakoriak. Ezek a mai fogászati problémák sokkal inkább a civilizált életmódhoz – például az erős fogmosáshoz, a stresszhez vagy a savas italokhoz – kapcsolódnak.
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy nem minden múltbéli jel utal tudatos viselkedésre vagy technológiai fejlettségre. Sokszor a biológiai folyamatok, az étrend és a környezeti hatások hagynak nyomokat, amelyeket tévesen „kulturális” bizonyítékként értelmezünk.
Ahogy Towle fogalmaz: „A természet is írja a történetet – csak nem mindig úgy, ahogy mi gondoljuk.” Ez a felismerés arra is rámutat, hogy bizonyos modern fogászati problémák egyedülállóan emberiek, és nem az evolúcióból, hanem életmódunkból erednek.
Mit tanulhatunk az ősi fogaktól ma?
A fogászat története így nemcsak az őskor, hanem a jelen tükre is. A kutatás szerint a túlzott higiénia, a feldolgozott ételek és a cukros italok olyan terhelést rónak a fogakra, amire az evolúció nem készített fel minket.
A vadon élő főemlősök fogai ugyan kopnak, de természetes módon – összhangban étrendjükkel és életmódjukkal. Ez elgondolkodtató párhuzamot kínál: talán a „modern fogorvoslás” egy része olyan problémákat kezel, amelyek a mesterséges környezet következményei.
A tanulmány végső tanulsága, hogy az emberi viselkedés és a fogászat története újraértékelésre szorul, ha felismerjük, hogy nem minden kulturálisnak hitt jel szimbolikus eredetű. A kutatás arra ösztönöz, hogy az emberi evolúciót és a modern egészségügyi gyakorlatokat egységben lássuk – és újra feltegyük a kérdést: vajon valóban tudjuk, mit üzennek nekünk az ősi fogak?
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap













