Emberi agyszövetet is megőrzött egy kétezer-kétszáz éves kínai sír
Összesen 113 ókori sírt, 622 feliratos bambusz- és falapot, valamint kivételes állapotban fennmaradt lakktárgyakat tártak fel a régészek a kínai Hupej tartományban található Laohudun temetőjében. A mintegy 2200 éves leletek között katonai nyilvántartások, színes koporsófestmények, különleges díszítésű használati tárgyak, valamint egy emberi agy részben megőrződött szövetei is előkerültek, amelyek új betekintést engedhetnek a Csin-dinasztia és a korai Han-kor mindennapjaiba.
- Kínai régészek 113 ókori sírt, 622 feliratos bambusz- és falapot, valamint kivételes állapotban fennmaradt lakktárgyakat tártak fel Hupej tartományban.
- A mintegy 2200 éves temetkezések közül negyvenet az oxigénszegény környezet őrzött meg.
- Az előkerült katonai nyilvántartások helyi erődítmények készleteiről, fegyvereiről és katonáinak létszámáról tudósítanak, új betekintést engedve a Csin-dinasztia hadseregének mindennapi működésébe.
A Kínai Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal november 18-án jelentette be a felfedezést, amelynek helyszíne a Hupej tartománybeli Jünmeng megyében, a korábban jelentős Csin-kori dokumentumokat rejtő Sujhuti temetőtől mintegy 2,8 kilométerre keletre található. A Hupej Tartományi Régészeti Intézet és a Jünmeng Megyei Múzeum szakemberei a hadakozó fejedelemségek korának végére és a Nyugati Han-dinasztia kezdetére keltezhető temetkezéseket vizsgáltak, amelyek közül negyven a víznek köszönhetően maradt fenn - az oxigénszegény környezet ugyanis megakadályozta a szerves anyagok lebomlását.
A feltárt sírok körülbelül fele nyugati tájolású volt, az elhunytakat pedig többnyire hanyatt fekve, nyújtott lábakkal helyezték végső nyugalomra. Ezeket leszámítva a koporsók kialakítása számos eltérést mutatott: egyes temetkezésekben például egyszerű fakoporsót használtak, míg másokban egy belső és egy külső koporsóból álló, kétrétegű szerkezetet alkalmaztak. A sírmellékletek között ivóedények, kerek dobozok, palackok és mérőedények is szerepeltek, amelyek a korabeli kézművesség fejlettségéről és a mindennapi élet tárgyi kultúrájáról tanúskodnak.
A legkülönlegesebb leletek egyike az M105 jelű sírból előkerült lakkozott kanál volt, amelyet egy álló emberalak és egy főnixmadár motívuma tett díszesebbé. A kutatók szerint a temetőben korábban nem dokumentált formájú és díszítésű lakktárgyak is napvilágra kerültek, amelyek vörös, fekete és más színű festése több mint két évezred után is figyelemre méltó állapotban maradt fenn. Ugyanebben a sírban fából készült mérőedényeket is találtak, amelyek fontos adatokat szolgáltathatnak a Csin- és Han-kori mértékrendszerek egységesítésének vizsgálatához.
A feltárás legjelentősebb eredményei közé tartozik az M64, M74 és M116 jelű sírokból előkerült 622 feliratos bambusz- és falap, amelyek a birodalom katonai igazgatásáról, a társadalmi normákról és a mindennapi vallási gyakorlatokról egyaránt őriztek meg fontos információkat. Különösen értékes az az ötven bambuszlapból álló katonai leltár, amely több mint tíz, a Csin-közigazgatás alá tartozó Sa körzetében működő helyi védelmi állást említ. A dokumentumok két erődített hely, Csicsiu és Putung gabona-, takarmány- és rézkészleteit, valamint a védőárkok méreteit, a katonák létszámát, a rendelkezésre álló szerszámokat és fegyvereket is rögzítik.
A kutatók szerint ezek a szövegek a Csin-korszak helyi védelmi egységeinek felszerelésére vonatkozó legkorábbi ismert írásos feljegyzések közé tartozhatnak, és a hadsereg működését nemcsak a nagy hadjáratok, hanem a kisebb helyőrségek mindennapi szükségletei alapján is vizsgálhatóvá teszik. A dokumentumok között egy Kr. e 212-re, Csin Si Huang-ti uralkodásának 35. évére keltezhető naptári feljegyzés is szerepel, amely újabb információkat nyújthat az első kínai császár korának közigazgatási gyakorlatáról. A leletek segítségével a szakemberek részletesebben rekonstruálhatják, miként tartották nyilván a katonai erőforrásokat és az élelmiszerkészleteket a birodalom helyi igazgatási egységeiben.
Ez is érdekelhet
A feliratos dokumentumok közül huszonhárom egy, a nők erkölcsi nevelésével foglalkozó szöveghez tartozik, amelyet a kutatók Intelmek nőknek címen azonosítottak. A többnyire négy írásjegyből álló, helyenként rímes kifejezéseket használó mű a nők megjelenésével, beszédével és viselkedésével kapcsolatos elvárásokat fogalmazza meg, így különösen értékes forrása lehet a korszak társadalmi normáit vizsgáló kutatócsoportoknak. A további 547 feliratos lap szerencsés napok kiválasztásával, jóslással és különböző rituális gyakorlatokkal foglalkozik, köztük a selyemhernyó-tenyésztéshez, a szüléshez, a maláriához és a fogfájáshoz kapcsolódó imákkal és szertartásokkal.
A régészek az egyik sírban részben megőrződött emberi agyszövetet is azonosítottak, amelynek fennmaradását feltehetően az oxigénszegény környezet tette lehetővé. A különleges lelet a csontmaradványoktól eltérő biológiai információkat szolgáltathat az ókori emberi test vizsgálatához, bár a szövet pontos lelőhelyéről és az elemzések eredményeiről egyelőre nem közöltek részleteket. A kutatások során emellett ősi rizsszemek maradványaiból DNS-t is sikerült kinyerni, amelynek segítségével meghatározták a termesztett rizs alfaját. Egy lakktárgy alján a kutatók a Guang Qin Zhe feliratot is felfedezték, amely a korábban ismert történeti forrásokban nem szerepel, és feltételezésük szerint a Csin-közigazgatás térségbeli terjeszkedésével állhat kapcsolatban.
