Világsztárokkal forog Budapesten A gyertyák csonkig égnek

A Filmvilág tájékoztatása szerint a Christopher Hampton brit író forgatókönyve alapján készülő produkció a Serendipity Point Films, a HGO Films és a Potboiler Productions nemzetközi koprodukciójában, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) támogatásával valósul meg.

A történet két egykor elválaszthatatlan barát, Henrik és Konrád találkozását meséli el, akik évtizedekkel rejtélyes elválásuk után egyetlen éjszaka alatt tárják fel a múlt titkait és egy közöttük álló nő tragikus szerepét. A filmvásznon a két főszereplő mellett olyan elismert színészek tűnnek fel, mint az Oscar-jelölt Charlotte Rampling, Katherine Langford, Louis Hofmann, Gijs Blom, Evelyne Brochu és Jonah Russell.

A produkció vizuális és zenei világáért neves hazai és nemzetközi szakemberek felelnek: a stábhoz csatlakozott Mychael Danna Oscar-díjas zeneszerző, Garas Dániel operatőr, Kovács Attila látványtervező, Merkovits Bea jelmeztervező és David Wharnsby vágó. A Robert Lantos és Krskó Tibor produceri felügyeletével készülő alkotás előzménye egy sikeres londoni West End-színdarab volt, amelyet eredetileg szintén Hampton adaptált színpadra. A forgatókönyvet ezt követően juttatták el a történelmi korszakokat és közép-európai sorsokat bemutató alkotásaival (Mephisto, A napfény íze) korábban már komoly nemzetközi elismeréseket szerző Szabó Istvánnak.

A Monarchia letűnt világa és Márai reneszánsza

Márai Sándor 1942-ben megjelent A gyertyák csonkig égnek (angol nyelvterületen Embers) című regénye a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb nemzetközi karriert befutott alkotása. A mű cselekménye a második világháború előestéjén játszódik, ám a két idősödő főhős – a magyar arisztokrata tábornok és a lengyel származású katonatiszt – visszatekintésén keresztül az Osztrák–Magyar Monarchia letűnt világa, annak szigorú etikai és társadalmi kódexe elevenedik meg. A történet központi motívumai a becsület, a hűség, a barátság és az árulás, amelyek a 19. század végi, klasszikus európai polgári-nemesi értékrend felbomlásának és pusztulásának allegóriájaként is értelmezhetők.

Noha Márai a formálódó kommunista diktatúra elől 1948-ban emigrációba kényszerült, és műveit évtizedekig tiltották Magyarországon, az író 1989-es halálát követően az életmű világszerte reneszánszát élte. A gyertyák csonkig égnek az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején számos európai országban – különösen Olaszországban és Németországban –, majd az angolszász könyvpiacon is példátlan sikert aratott, és hónapokig vezette a nemzetközi sikerlistákat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?