Veszélyben a világ egyik legnagyobb digitális könyvtára
2026. június 22. 11:23 Múlt-kor
Több mint húsz éve gyűjti és teszi mindenki számára hozzáférhetővé a természetrajzi kutatások történeti forrásait a Biodiversity Heritage Library, amely mára a világ legnagyobb nyílt hozzáférésű, biológiai sokféleséggel foglalkozó digitális könyvtárává nőtte ki magát. A gyűjtemény azonban komoly finanszírozási nehézségekkel küzd, ami a kutatók szerint veszélyeztetheti a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás vizsgálatához nélkülözhetetlen tudásbázis jövőjét.
Tasmán tigris John Gould 1863-as kötetéből (Forrás: Smithsonian Libraries and Archives / Biodiversity Heritage Library)
Korábban
A Biodiversity Heritage Library (BHL) az elmúlt két évtizedben több mint 64 millió oldalnyi történelmi jelentőségű tudományos dokumentumot digitalizált és tett ingyenesen hozzáférhetővé, miközben több mint 680 múzeum, egyetem, könyvtár és kutatóintézet járult hozzá a gyűjtemény bővítéséhez Ázsiától és Európától kezdve Afrikán és Észak-Amerikán át egészen Ausztráliáig. Az online archívum nemcsak tudományos folyóiratokat és szakkönyveket őriz, hanem kéziratokat, terepnaplókat, levelezéseket, térképeket, illusztrációkat, éghajlati feljegyzéseket és a különböző állatfajok elterjedésére vonatkozó történeti adatokat is, amelyek számos kutatási területen bizonyultak már felbecsülhetetlen értékűnek.
A londoni Királyi Botanikus Kertek friss jelentése szerint a történeti természettudományi gyűjtemények digitalizálása alapvetően alakítja át a biodiverzitás alakulásának és a klímaváltozásnak a kutatását, amelynek az egyik legfontosabb mérföldköve a húsz évvel ezelőtt létrehozott BHL volt. David Iggulden, a BHL vezető testületének elnöke szerint a könyvtár mára nélkülözhetetlen eszközzé vált a biológusok, ökológusok, történészek, művészettörténészek és természetkedvelők számára, mert évszázadokon át felhalmozott ismereteket tesz néhány kattintással hozzáférhetővé.
A gyűjtemény egyik legkorábbi dokumentuma az 1190 körül készült Circa instans című középkori gyógyszerkönyv, amely a nyugati orvoslás egyik legfontosabb fennmaradt kézirata, és jelentős szerepet játszott a növények elnevezésének és gyógyászati felhasználásának egységesítésében. A könyvtár emellett olyan különleges dokumentumokat is őriz, mint Sir Joseph Hooker illusztrált antarktiszi naplója az 1841-es expedícióról, valamint John Gould 1863-ban megjelent The Mammals of Australia című kötete, amely a mára már kihalt erszényes farkas, vagyis a tasmán tigris egyik legismertebb történeti ábrázolását tartalmazza.
A történeti források tudományos jelentőségét jól mutatja, hogy a BHL-ben elérhető naplók és folyóiratok segítségével ausztrál kutatók a 2019–2020-as, úgynevezett „Black Summer” bozóttüzek után kimutatták több ritka orchideafaj elterjedtségének megváltozását, ami több faj természetvédelmi besorolásának felülvizsgálatához vezetett. Egy másik esetben egy eredetileg madármegfigyeléseket rögzítő terepnapló szolgált alapul annak rekonstruálásához, hogy egy ausztrál folyó milyen időpontokban áradt ki 1947 és 1957 között, ami jól példázza, hogy a történeti természetrajzi feljegyzések sokszor váratlan kutatási kérdések megválaszolásához is felhasználhatók.
A könyvtár számos olyan művet is tartalmaz, amelyek nemcsak tudománytörténeti, hanem kultúrtörténeti szempontból is jelentősek, miközben jól szemléltetik a természettudomány fejlődését. Ilyen például Louis Renard 1719-ben megjelent, színes halábrázolásairól ismert kötete, amely ugyan a világ első színes "halhatározói" közé tartozik, mégis a benne szereplő fajok mintegy 10 százalékát képzeletbeli lények - például sellők és egyéb mitikus teremtmények - teszik ki, ami jól érzékelteti, hogy a felvilágosodás korában a tudományos megfigyelések és az emberi fantázia szüleményei még gyakran keveredtek egymással.
A szakemberek szerint a BHL jövője ugyanakkor bizonytalanná vált, miután a Smithsonian Institution az idei évben finanszírozási megszorítások miatt megszüntette a könyvtár adminisztratív és informatikai hátterének támogatását. A szervezet becslése szerint az archívum jelenlegi működésének fenntartásához évente körülbelül egymillió amerikai dollárra lenne szükség, miközben a rendelkezésre álló források várhatóan csak 2027 végéig elegendőek.
A finanszírozási nehézségek miatt már most is lelassult a gyűjtemény bővítése, miközben a szakemberek szerint a mesterséges intelligencia, a korszerűbb optikai karakterfelismerő szoftverek és a többnyelvű, mobilbarát felület bevezetése jelentősen növelhetné a gyűjtemény tudományos értékét. A kutatók úgy vélik, hogy a történeti biodiverzitási adatok mesterséges intelligenciával történő feldolgozása új lehetőségeket nyithat a fajok elterjedésének rekonstrukciójában és az ökológiai változások vizsgálatában, ezért a BHL megőrzése a jövő biodiverzitás-kutatásának egyik kulcskérdésévé válhat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Az Azori-szigeteken hoznák létre Portugália nemzeti víz alatti régészeti múzeumát 13:37
- Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban 12:48
- Veszélyben a világ egyik legnagyobb digitális könyvtára 11:23
- Visszatért eredeti helyére egy elveszett Tudor-kori falikárpit 09:14
- Neolitikus metropoliszt mutat be egy most nyílt kiállítás Kínában 07:52
- A valódi Enola Holmesok: így dolgoztak a viktoriánus kori Anglia női nyomozói 06:37
- 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban tegnap
- Szándékosan semmisítettek meg egy ezeréves perui geoglifát tegnap
