Új maszkok kerültek elő Kastabala színházából

Illusztráció

Új domborművek kerültek elő Kastabala színházából

A régészek a törökországi Kastabala ókori városában végzett ásatások során újabb maszkos domborműveket tártak fel. A hellenisztikus korban a település Hierapolisz néven volt ismert, ami „szent várost” jelentett – feltehetően Artemis Perasia kivételes jelentőségű szentélye miatt. Ebben az időszakban a város regionális erődítményből Kilikia egyik fontos kulturális és politikai központjává fejlődött.

A római hódítást követően Tarcondimotosz lett a terület klienskirálya, aki Kastabalát uralma központjává tette. Dinasztiája alatt a város elrendezése fokozatosan követte a római provinciális mintákat: monumentális középületek, fürdők, városfalak és oszlopos sugárutak alakították át a településképét. A több ezer fő befogadására alkalmas nagy színház a város szórakoztató és társadalmi életének központja lett.

Maszkok, amelyek Kastabala színházának kulturális szerepére világítanak rá

Az Oszmánije Tartományi Kulturális és Turisztikai Igazgatóság és az Oszmánije Korkut Ata Egyetem (OKÜ) összefogásával zajló feltárás során öt új maszkos dombormű került elő. Ezzel a lelőhelyen talált maszkok száma 36-ra nőtt.

Az egyik relief különösen figyelemre méltó: egy idős filozófust vagy gondolkodót ábrázol. Dr. Faris Demir, az OKÜ Régészeti Tanszékének docense szerint a figura arra utal, hogy a színház nem csupán előadásoknak adott helyet, hanem viták, szavalatok és irodalmi összejövetelek fórumaként is működött.

„Ezek a domborművek azt mutatják, hogy a színház nem csupán a szórakoztatás helyszíne volt” – mondta Demir. „Kulturális központként is működött, ahol filozófiai és irodalmi párbeszédeket folytattak.”

Az új darabok a keleti és nyugati művészeti hagyományok keveredésére is rávilágítanak, amely Kastabala arculatát hosszú időn át meghatározta.

Kastabala színháza és a város építészeti öröksége

A több mint 5000 néző befogadására épített színház a hellenisztikus és római korszak egyik legfontosabb létesítménye volt a térségben. Az ásatások során előkerült építészeti elemek – köztük a színpadépület töredékei – sok esetben kivételesen jó állapotban maradtak fenn.

„Ezeknek az építészeti töredékeknek a feltárása lehetővé teszi számunkra, hogy elképzeljük a színpadépület eredeti szerkezetét” – fogalmazott Demir. Hozzátette: a cél nemcsak a tudományos feltárás, hanem a helyszín helyreállítása és hosszú távú megőrzése is.

Kastabala: Anatólia egyik rejtett régészeti kincse

Kastabala – más néven Hierapolisz ad Pyramum – a Pyramus (ma: Ceyhan) folyó közelében feküdt, és stratégiai szerepet játszott az ókorban. A várost a hellenisztikus, a római és a bizánci időszakban egyaránt fontos kereskedelmi és katonai útvonalak metszették.

Különleges vonásai közé tartozik Artemis Perasia szentélye, ahol a források szerint a papnők mezítláb jártak forró parázson. A hosszú, oszlopos sugárút és a máig álló oszlopok érzékletesen mutatják az egykori városi tengelyt. A település fölé magasodó középkori erődítmény pedig bizonyítja, hogy a stratégiai jelentőség a római kor után is fennmaradt.

Az új maszkok tovább gazdagítják Kastabala történetét. A művészet, a rituálék és a filozófiai élet itt különleges módon kapcsolódott össze. Minden új dombormű és minden új építészeti részlet közelebb viszi a kutatókat a város egykori arculatának rekonstrukciójához.

„Minden új építészeti darabbal és minden új domborművel közelebb jutunk ennek a csodálatos színháznak a történetéhez” – fogalmazott Demir. „Végső célunk a színpadépület helyreállítása és annak biztosítása, hogy Kastabala továbbra is kulturális örökségi helyszíne maradjon.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek