Új könyv a budapesti bűnözés történetéről
A modernizálódó magyar főváros erőszakos bűncselekményeinek valódi mértékét és a nagyvárosi bűnözés mítoszait tárja fel a városegyesítéstől a második világháborúig terjedő időszakban Perényi Roland újonnan megjelent, "Vadkelet, Csikágó? - Bűnözés, erőszak és lőfegyverhasználat Budapesten, 1873-1945" című kötete.
A 19. század végén és a 20. század első felében Budapest páratlanul gyors urbanizációs folyamaton ment keresztül, amelynek során a bevándorló tömegek hatására a lakosságszám robbanásszerűen megnőtt. A Kronosz Könyvkiadó Bűn/társ - Bűnözés és Társadalom sorozatában megjelent munka arra a régi toposzra keresi a választ, hogy a rohamléptekkel fejlődő metropolisz valóban a nyomor és a bűn fészkévé vált-e, ahogy azt a kortárs politikusok és a sajtó képviselői gyakran hangoztatták.
A kötet központi kérdése, hogy a fizikai erőszak alakulása a magyar fővárosban mennyiben követte a Norbert Elias német szociológus által leírt „civilizációs folyamatot”. Elias elmélete szerint a modernizáció, az iparosodás és az oktatás kiterjedése az affektusok kontrolljához, ezáltal pedig az erőszakos cselekmények csökkenéséhez vezet.
A bemutatott budapesti adatok azonban nem egyenes vonalú, töretlen fejlődést mutatnak: az erőszak mértéke erősen hullámzott, és rendkívül érzékenyen reagált az olyan külső és belső sokkokra, mint az első világháborús vereség, az azt követő államösszeomlás, vagy a gazdasági válságok. A kötet rávilágít, hogy a társadalom átmeneti állapota miatt a tradicionális konfliktusmegoldási formák, köztük a fizikai és verbális agresszió, hosszú ideig a budapesti mindennapok részei maradtak.
A történelmi elemzés gerincét a korszak rendőri és bűnügyi statisztikáinak szisztematikus feldolgozása adja. A szerző a hagyományos kriminálstatisztikai megközelítésen túl újszerű módszertant is alkalmaz: bevonja a vizsgálatba a halálokokat rögzítő halandósági adatsorokat, amellyel a hazai történetírásban eddig jórészt mellőzött történeti viktimológiai perspektívát nyit meg. A kötet tematikusan tekinti át az erőszak különböző szintjeit, a gyilkosságoktól és emberölésektől kezdve egészen a testi sértésekig és a hatóság elleni erőszakig.
A fizikai agresszió mellett a szerző kiemelt figyelmet szentel a „szó mint fegyver” jelenségének, azaz a becsületsértési és rágalmazási ügyeknek, amelyek a korabeli presztízs és reputáció megvédésének társadalmi hovatartozástól független, gyakori formái voltak. Szintén külön fejezet foglalkozik a második világháború utáni évek közbiztonsági állapotaival, köztük az ostrom utáni vetkőztetésekkel és a gengszterizmus megjelenésével.
A monográfia különösen hangsúlyos része a lőfegyvertartás elterjedtségét, jogi szabályozását és a revolver nagyvárosi populáris kultúrában elfoglalt helyét elemzi. A fegyverekhez való hozzáférés átalakulása új típusú bűncselekményeket hívott életre, amelyek közül a kötet részletesen tárgyalja a modernitás egyik szimbólumává váló, úgynevezett amerikai mintájú bankrablásokat.
A szerző levéltári források és sajtóbeszámolók alapján rekonstruálja az első ilyen hazai esetet, amely 1908-ban történt Újpesten, amikor két fegyveres rabolta ki a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókját. Az esettanulmányok sorában részletes bemutatásra kerül az 1934. december 31-i, Szabadság téri bankrablás is, amely halálos áldozatokat követelő lövöldözésbe torkollott, és amely után a letartóztatott elkövetőket statáriális eljárás keretében végezték ki. Ezek a nagy sajtóvisszhangot kiváltó, sokszor ponyvaregények és detektívfilmek inspirálta esetek nemcsak a közbiztonsági félelmeket erősítették fel, hanem rávilágítottak az illegális fegyverkereskedelem és a szervezett bűnözés összefonódására is.
A kötet szerzője, Perényi Roland 1976-ban született, történelemtudományokból szerzett PhD-fokozatot, és jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum igazgatója. Főbb kutatási területe a nagyvárosi, azon belül is elsősorban a budapesti társadalom- és várostörténet, a szociális problémák, valamint a bűnözés és az erőszak társadalomtörténete az 1873 és 1945 közötti korszakban. A most megjelent könyv szervesen illeszkedik a történész korábbi, a magyar nyelvű szakirodalomban fontos hivatkozási pontnak számító munkáihoz.
Perényi Roland: Vadkelet, Csikágó? - Bűnözés, erőszak és lőfegyverhasználat Budapesten, 1873-1945. Kronosz könyvkiadó kft., 2026, 222 o.
