Új amerikai törvény segíti a náci műkincsek visszaszolgáltatását

Az új jogszabály a 2016-ban elfogadott eredeti HEAR (Holocaust Expropriated Art Recovery) törvény hiányosságait hivatott orvosolni. A korábbi szabályozás ugyan egy új, hatéves elévülési időt határozott meg, amely onnantól számítódott, hogy az örökösök tudomást szereztek a műtárgy pontos helyéről, a tényleges visszaszolgáltatások száma rendkívül alacsony maradt.

Az Art Newspaper folyóirat adatai szerint mindössze egyetlen polgári peres eljárás (a Reif kontra Nagy ügy) zárult az alkotás visszaadásával. A többi esetben a jelenlegi birtokosok sikeresen védekeztek olyan eljárásjogi kifogásokkal, mint az indokolatlan késedelem miatti jogvesztés, a külföldi államok mentelmi joga, vagy az amerikai bíróságok hatáskörét szűkítő állami doktrínák.

A 2025-ös törvény véglegesíti az elévülési idő kiterjesztését, egyúttal megszünteti a fenti eljárásjogi védekezési lehetőségeket. A jövőben a bíróságoknak a formai okok helyett kizárólag a történelmi tények és a tulajdonjog érdemi vizsgálata alapján kell döntést hozniuk.

Frank Lord elemzése ugyanakkor rámutat: a jogszabály önmagában nem képes pótolni a hiányzó bizonyítékokat. Egy nyolcvan évvel ezelőtti, kényszer hatására történt eladás bizonyítása továbbra is komoly kihívást jelent az örökösöknek, ahogy az a Zuckerman kontra Metropolitan Művészeti Múzeum ügyben is látható volt. A szakértők szerint a szigorodó jogi környezet hatására jelentősen megnőhet a peren kívüli, bizalmas megegyezések száma a felek között.

Intézményesített műkincsrablás a Harmadik Birodalomban

A náci Németország 1933 és 1945 között a történelem egyik legnagyobb és legszisztematikusabb műkincsrablását hajtotta végre. A hatóságok több százezer festményt, szobrot és antikvitást koboztak el, loptak el vagy kényszerítettek áron aluli eladásra, elsősorban a zsidó származású gyűjtőktől és galériatulajdonosoktól. A háború után számos alkotás a nemzetközi műkereskedelembe, majd amerikai köz- és magángyűjteményekbe került, gyakran úgy, hogy az új tulajdonosok nem ismerték a tárgyak pontos eredetét.

Az elrabolt műkincsek ügye az 1998-as Washingtoni Konferencián került ismét a nemzetközi diplomácia fókuszába, ahol negyvennégy ország vállalta, hogy megoldásokat keres a jogos örökösök kártalanítására. Az Egyesült Államok jogrendszerében a szigorú elévülési szabályok egészen a 2010-es évekig komoly akadályt jelentettek az igényérvényesítés előtt.

Az amerikai törvényhozás mostani jogszabálya több évtizedes folyamat mérföldköve, amely a holokauszt túlélőinek és leszármazottaiknak biztosít érdemi jogi lehetőséget a második világháború során elszenvedett kulturális és vagyoni veszteségeik részleges kompenzálására.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?