Tudta, hogy Sárdy János tanító volt, mielőtt sztár lett? 

Sárdy János az 1940-es évek Magyarországának egyik legismertebb énekes-színésze volt. Még az országos hírnév előtt egy évtizedet Tolna megyében töltött: 1927 és 1936 között Dunaföldváron kántortanítóként tevékenykedett. Összeállításunkban a művész tanítói időszakának irataiból tallózunk, így tisztelegve az emlékének.

Kunné Tornóczky Andrea: „Sárdy János, a dunaföldvári tanító” című írása az ArchívNet internetes folyóirat 22. évfolyamának 4. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Sárdy János népszerűségét operett- és (1940-től) filmszerepeinek köszönhette. Kezdetben csak „műkedvelő előadásokon szerepelt, többnyire zenés darabokban […] 1936-ban ösztöndíjasként szerződtették az Operaházba, majd két év múlva rendes tag lett, ahol több elsőrangú szerepben lépett föl, de a közönség leginkább a könnyebb hangvételű tenorszerepekben ünnepelte. […] Többször vendégszerepelt külföldön is. Vonzó külsejű, elegáns megjelenésű, szárnyaló tenor hangú énekes volt, aki kivételes színészi képességgel is rendelkezett.” Először 1942-ben lépett fel a Fővárosi Operettszínház színpadán, Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjében, mint vendég. Ezután számos daljáték- és operettszerep következett, pl. Kacsóh Pongrác János vitéz, Huszka Jenő Bob herceg vagy Kálmán Imre Marica grófnő című műveiben. Operadarabokban is megcsillantotta tehetségét, énekelt többek közt Mozart Varázsfuvola és Szöktetés a szerájból, Wagner A nürnbergi mesterdalnokok, valamint Rossini A Sevillai borbély című darabjaiban. 1940-ben debütált a mozivásznon a Te vagy a dal című filmmel. Ez az alakítása meg is alapozta az országos népszerűségét, ezt követően szerepet kapott többek között az Éjféli gyors, az Álomkeringő, a Kalotaszegi Madonna és a Mágnás Miska című filmekben. Munkájának elismeréséül 1963-ban elnyerte a Magyarország Érdemes Művésze díjat.

(...)

Polgári iskoláit Szigetváron végezte, majd felvételt nyert a pápai tanítóképzőbe. A frissen végzett, húszéves fiatalember 1927-ben nyerte el a Dunaföldvár község kántortanítói állását, miután az előző tanító, Kiss Ferenc lemondott, és így megüresedett a hely. A dunaföldvári római katolikus iskolaszék 1927. szeptember 25-én tartott gyűlésén választották meg az ifjú Sárdy Jánost a Dunaföldvári római katolikus elemi népiskola kántortanítójává, akinek így élete visszakanyarodott tágabb szülőföldjére, Tolna megyébe.

Kunné Tornóczky Andrea: „Sárdy János, a dunaföldvári tanító” című írása az ArchívNet internetes folyóirat 22. évfolyamának 4. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.