Nem lehet többé utcát elnevezni Titóról Ljubljanában

AFP

Az alkotmánybíróság közleménye hangsúlyozza, hogy "Tito neve nem csak Szlovénia felszabadulását szimbolizálja a fasiszta megszállás alól a II. világháborúban (...), de neve az emberi és az alapvető szabadságjogok durva megsértését jelentő totalitáris kommunista rezsim jelképe is".

A belgrádi Danas című újság csütörtöki száma azt írja, a volt jugoszláv vezetőről a ljubljanai polgármester akart utcát elnevezni. Az Új Szlovénia nevű konzervatív párt azonban alkotmánybírósági felülvizsgálatot kért, mondván, hogy a "Tito-rezsim megszegte az emberi jogokat".

Szlovénia függetlenné válása, azaz 1991 előtt számos út, utca és tér volt elkeresztelve Titóról, sőt egy város, Titovo Velenje, nevében is emlékeztetett a volt jugoszláv államfőre. A város azóta visszakapta régi - Velenje - nevét, de egy szobor és egy utca még mindig Tito nevét viseli.

A horvát és szlovén szülőktől származó Josip Broz 1892-ben született, a Tito nevet csak később vette fel. Az 1943-tól 1991-ig fennállt "második" Jugoszlávia első számú vezetője volt egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig. Alakját és személyiségét a volt Jugoszlávia utódállamaiban sokféleképpen értékelik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden