Több százezer katonát evakuáltak sikeresen a dunkerque-i katlanból a szövetségesek

Hitler megálljt parancsol

A németek közben megerősítették és kiszélesítették a kelepcét délről záró „páncélos folyosót”, amely a harckocsik rendkívül gyors előrenyomulása miatt keskeny és sebezhető volt. A bekerített flandriai szövetséges erők körül egyre jobban szorult a hurok, amikor a német páncélosok egyszer csak megálltak.

Az ok a szakirodalom által csak „Halt Order”-nek nevezett parancs volt, ami beszüntette a páncélos előrenyomulást. A rendelkezést május 24-én adta ki Hitler a hadszíntéren tett látogatásakor. Sokan Gerd von Rundstedt, a térség hadseregcsoportjának parancsnoka sugalmazását sejtik e mögött, mindenesetre az Aa-csatorna mentén megálltak a Dunkerque és Calais felé nyomuló német tankok – a német főtisztek nem kis megrökönyödésére.

A megállási parancsra többféle magyarázat született. Manapság is népszerű a feltételezés, hogy a Führer gesztust akart tenni Nagy-Britannia felé azzal, hogy szándékosan futni hagyja a majd negyedmillió bekerített brit katonát.

Egyébként is békére készült Hitler az angolokkal, de legalábbis nem akarta, hogy bosszúvágy szítsa a briteket a háború folytatásához – vallják ezen elmélet hívei. A feltételezés zömmel B. H. Liddel Hart cambridge-i hadtörténésztől származik, aki kutatásaihoz több német katonai vezetőt is meginterjúvolt a háború után.

Bár a britekkel való megbékélésnek a harmincas évektől kezdve a háború végéig voltak hívei a náci vezetésben, Hart vélekedését kollégái már nem osztották, többen kikezdve például a tábornokok szavahihetőségét is. A történésztársadalom többsége szerint sokkal észszerűbb okok játszottak szerepet Hitler döntésében.

Az egyik az igen értékesnek bizonyuló páncélos egységek becsben tartása volt, ugyanis a rohamtempóban kimerült harckocsizókat a Führer a fő célhoz, Franciaország elfoglalásához akarta felhasználni. Másrészt a csatornákkal és folyókkal szabdalt enyhén mocsaras flandriai térség sem kedvezett egy harckocsik vezette offenzívának. Minderre jött Hermann Göring ötlete, hogy a vezetése alatt álló, büszkeségre éhes német légierő, a Luftwaffe majd megoldja a problémát.

A bizonyítani kívánó német légierő valóban megkezdte a sorozatos támadásokat, de Göring nem számolt azzal, hogy a homokos tengerpartról nem tudják a Stukák és más bombázók elriasztani a kihajózni vágyókat, ugyanis a puha talaj szokatlan mértékben tompította a bombákat.

A várakozók folyamatos védekezésre rendezkedtek be

A délebbre kivívott légi fölény révén a Luftwaffe erőit ráadásul még nem sikerült összpontosítani sem, sőt az időjárás is kiszámíthatatlan volt, így világossá vált, hogy a britek „szökését” nem lehet a levegőből megakadályozni.

Hitler tehát újra döntött: 26-án visszavonta rendelkezését, így a Wehrmacht- és SS-egységek újra megindulhattak. Ugyanezen a napon, 18:57 perckor London parancsára kezdetét vette a történelem addigi legnagyobb szabású tengeri evakuálása: a Dynamo-hadművelet. A versenyfutás megkezdődött.

1. Az igazi Blitzkrieg és a kelepce
2. Hitler megálljt parancsol
3. A kétségbeesés napjai
4. Szövetséges diadal?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe