Talán sohasem tudjuk meg, mi miatt fordult vissza Hannibál Róma kapujában

2023. március 20. 18:13 Múlt-kor

Lótetemekből vetett ágyak

A háborúról tudósító két fő forrás az i. e. 2. században élt görög történetíró, Polübiosz Történelem (Historíai) című munkája, valamint az i. e. 1. és i. sz. 1. század fordulójának évtizedeiben alkotó Livius Város alapításától (Ab urbe condita) című műve.

Polübiosz szerint Hannibál kora tavasszal hagyta el Bononiát, ekkor azonban serege – amelyhez télen ismét több ezer gall harcos csatlakozott, így immár mintegy 50–60 ezer főt számlált – egy újabb komoly akadállyal találta szemben magát. Egy, az Arno folyó által elárasztott széles lápon kellett átkelniük.

Hannibál katonái a rómaiakkal küzdenek

A katonáknak sokszor egészen a fejükig kellett elmerülni a mocsárban, így nem csoda, hogy sokan nem is érték el a túlpartot. Az átkelés során Hannibál és szövetségesei seregének számos katonája odaveszett, de a lovak és az öszvérek is tömegével pusztultak el.

A pun hadvezér így kénytelen volt az etruriai lakosok öszvéreit elkobozni, hogy továbbhaladhasson célja felé, lovassága létszáma azonban – mivel lóból csak kevés állt a lakosság rendelkezésére – jelentősen megcsappant.

A nagy számban elhullott állatok azonban amellett, hogy logisztikai szempontból is nehéz helyzetbe hozták a karthágóiakat, más aspektusból is problémát jelentettek a sereg számára.

Az elpusztult állatok tetemeit ugyanis a katonák halomba rakták, hogy azokon pihenjenek meg.

Bár elképzelhető, hogy a feltöltődést remekül szolgálta a ló- és öszvértetem halomból vetett bizarr ágy, volt egy káros mellékhatása is: számos katona ugyanis megbetegedett, és maga Hannibál sem úszta meg. A pun vezető egy kötőhártya-gyulladás következtében az egyik szemére megvakult.

előző oldal következő oldal 2 / 5