Státusszimbólumok voltak az értelmetlen pecséthengerek

A tanulmány fókuszában a déli Levantéban - a mai Izrael, Palesztina, Jordánia és Dél-Libanon területén - az i. e. 1800 és 600 között használt hengerpecsétek állnak. Míg a korai civilizációkban az ékírás és a hieroglifák ismerete egy szűk, éveken át képzett írnoki réteg kiváltsága volt, a kutató megállapította, hogy ezen az írásbeliség peremvidékén fekvő területen a laikus lakosság számára az írás puszta látványa is a tekintélyt és az írástudó elithez való tartozást szimbolizálta. Az i. e. 3100 körülről származó, helyi készítésű Tel Yaqush-i hengerpecsét amulettként szolgált, amely a mezopotámiai mintákat utánozva egyfajta státuszszimbólummá vált a korai városiasodó közösségek számára.

A mintegy tizenöt évszázadot átfogó elemzés három markáns korszakot különböztet meg az írás szimbolikus alkalmazásában. A középső bronzkorban (i. e. 2000-1550) jelentek meg az első, sokszor importált vagy vándorló kézművesek által készített, álírásokat tartalmazó pecsétek.

A késő bronzkorban (i. e. 1550-1190), az egyiptomi uralom és az akkád diplomáciai nyelv használata idején, az anyag ugrásszerűen kibővült. Ekkoriban jöttek létre olyan összetett leletek, mint a Taanach 13 pecsét, amely egyetlen tárgyon egyesítette az autentikus ékírást, az egyiptomi hieroglifákat (például az ankh-keresztet) és a szíriai-hettita ikonográfiát, hűen tükrözve a térség kulturális sokszínűségét.

A vaskorban (i. e. 1200-586), a térség Újasszír Birodalomba tagozódásával a pecsétek már nyelvtanilag helyes, sztenderdizált ékírásos feliratokat tartalmaztak, ami az asszír adminisztratív integrációt jelezte.

A felfedezés megcáfolja azt a korábbi tudományos nézetet, miszerint az értelmetlen ékírásos jelek pusztán a képzetlen kézművesek hibái lennének. A kutató kiemeli, hogy a pszeudo-feliratok egy önálló, tudatos hagyományt képviseltek, amelyet az írnoki oktatáshoz hozzá nem férő elit alkalmazott a tekintély megteremtésére. A jelenség nem korlátozódott kizárólag az ékírásra: ugyanebben a régióban egyidejűleg terjedtek el az egyiptomi hieroglifákat nyelvtanilag értelmetlenül utánzó úgynevezett anra-szkarabeuszok is.

Ez a kulturális adaptáció szolgáltatta az alapot ahhoz is, hogy a térség közösségei később, a különböző szimbólumrendszerekkel való folyamatos kísérletezés révén, megalkossák a világ első ábécéit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének