Forró magyar őszök

Vad szex az Óbabiloni Birodalomban

2014. január 22. 18:40

Még az egyszeri múzeumlátogató által porosnak és élettelennek gondolt intézményekben is vannak olyan részek, apró zegzugok, amelyek az amúgy a történelem és a művészetek iránt kevésbé fogékony emberek fantáziáját is azonnal képesek megragadni. Az Izraeli Múzeum régészeti szárnyára jól illik e jellemzés, itt ugyanis olyan, ritkán látható ősi erotikus leletek találhatók, amelyek 1500 évvel megelőzik az élet érzéki örömeinek egyik legősibb könyve, a Kámaszútra megszületését.


Különösen két agyagtábla tűnik ki, amelyeken egy-egy szexuálisan túlfűtött pár látható - meglepő részletességgel ábrázolva. Mindkét alkotás valamikor az időszámításunk előtti második évezred elején, az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18-16. század) idején született, nagyjából abban a háromszáz éves periódusban, amikor a "tömeggyártott" agyagtáblák különösen nagy népszerűségnek örvendtek.

Az első táblán a férfi hátulról teszi magáévá a nőt, míg a másik, kisebb méretű tárgyleleten lényegében ugyanezt a pozíciót láthatjuk, azzal a lényeges különbséggel, hogy itt a nő szívószállal sört szürcsöl aktus közben. Utóbbi szimbolikája tehát valamivel összetettebb: Julia Assante keletkutató szerint a "vizuális szójáték" - a nő szájában látható szívószál és az ajkához boros poharat emelő férfi képe - az orális szexet juttatja eszünkbe.

Az ókori Mezopotámia területéről származó agyagtáblákon számos szexuális pózt örökítettek meg, s az egyik legnépszerűbb a latinul coitus a tergo, azaz a hátulról történő nemi aktus vizuális megjelenítése volt. Mivel eme apró, tenyérben elférő tárgyak a templomoktól kezdve a sírokon át, egészen az otthonokig mindenütt megtalálhatók voltak, nehéz általános érvényű magyarázatot adni használatukra, az mindenesetre leszögezhető, hogy népszerű darabokról volt szó.

"Ez egyfajta pop-art volt, olcsó anyagot használtak hozzá és könnyű volt elkészíteni" - magyarázza a tárlat kurátora, Laura A. Peri. A szexualitás fontos eleme volt a sumer és babiloni művészetnek és irodalomnak, különösen az i.e. harmadik évezred végén és a második évezred elején. Az ókori Mezopotámiában használt pecséthengereken gyakran találkozunk erotikus jelenetekkel, ám Peri hangsúlyozza, hogy azok jellemzően nem a központi témák, s nem a király vagy más magas rangú hivatalnok birtokában voltak.

A túlfűtött erotika egyik legismertebb irodalmi példája a híres Gilgames-eposzban olvasható. Egészen pontosan Gilgames és a Sziduri nevű isteni kocsmárosnő között folyó társalgás ad betekintést abba, hogyan vélekedtek a testi örömökről az Óbabiloni Birodalom korában; Sziduri az élvezetekről, az élet kihasználásáról beszél, különösen mikor azt mondja: "engedje, hogy felesége gyönyörködjön az ölében" - a szofisztikált megfogalmazás egyébként a nemi érintkezésre vonatkozó kifejezések legelterjedtebbike volt az akkád nyelvben. Nem ez persze az egyetlen utalás, az eposzban máshol arról lehet olvasni, hogy a szexualitás az a hatalmas erő, ami megkülönbözteti az embert az állattól; Enkidut, a vadembert, Gilgames társát például egy templomi prostituált teszi "civilizálttá". 

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!