Rituális medvebőrnek hitték Svédország legrégebbi cipőjét

A leletegyüttest még 1943-ban tárta fel Harry Thålin régész a kelet-upplandi Igelsta-Västerängen egyik monumentális, tizenhárom méter átmérőjű halomsírjában. A feltárás során egy római bronzüst, ivószarvak veretei, valamint hamvasztott emberi és temetetlen állati csontok kerültek elő. Az üst alja és egy fatálca között talált bőrmaradványokat a szakemberek évtizedeken át rituális medvebőrként azonosították, mivel a skandináv elit sírokban gyakran fordultak elő hasonló leletek, jóllehet azokat általában medvekarom is kísérte.

A Svéd Nemzeti Történeti Múzeum raktárában őrzött anyag 2023-as újraelemzése során azonban kiderült, hogy a bőrön látható D-alakú vágások és a kopásnyomokat mutató fűzőlyukak egyértelműen egy lábbeli rögzítési pontjai. A bronzüstből kioldódó rézsók által konzervált, az előzetes DNS-vizsgálatok alapján mókus- vagy kutyaféle bőréből készült cipő a Krisztus utáni 1-3. századból származik.

A kutatók megállapítása szerint a magas szárú, zárt kialakítású lábbeli helyi mesteremberek munkája, amely ugyanakkor erős római stílusjegyeket hordoz. A felfedezés történelmi jelentőségét az adja, hogy rávilágít: a skandináv közösségek nem pusztán passzív befogadói voltak a Római Birodalomból származó luxuscikkeknek, hanem a helyi kézművesek aktívan adaptálták a provinciális divatot.

A radiokarbonos kormeghatározás egy rendkívül összetett temetkezési történetet tárt fel. A sírban talált emberi maradványok egy korábbi, a Krisztus előtti 4-3. század közötti (Kr. e. 405-209) periódusból származnak, míg a római üst, a benne lévő juh- vagy kecskecsontok, valamint a cipő évszázadokkal később, egy már meglévő, ősi jelentőséggel bíró kultikus helyre kerültek.

A cipő elhelyezése egyértelműen rituális célokat szolgált, hiszen nem egy halott lábán találták meg, hanem tudatosan a fémedény alá rejtették. Bár a későbbi skandináv mitológiában és az izlandi sagákban megjelenő, a túlvilági utazást segítő cipők koncepciója évezredes távlatban nem vetíthető vissza közvetlenül a vaskorra, a lelet jól példázza a lábbelik szakrális szerepét a korai észak-európai halottkultuszban.

Az újbóli vizsgálat nemcsak Svédország legrégebbi lábbelijét adta vissza a tudománynak, hanem bebizonyította azt is, hogy a múzeumi raktárakban őrzött anyagok modern analitikai módszerekkel történő újraértékelése alapvetően formálhatja át a vaskori társadalmak elitjének rítusairól alkotott eddigi ismereteket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős