Ritka késő ókori falfestményeket tártak fel Szmirnában
Három eddig ismeretlen helyiséget, ritka falfestményeket és egy mintegy 2000 éves vízcsatorna újabb szakaszát tárták fel az ókori Szmirna területén, Izmirben. A leletek a Kr.u. 5-6. századba engednek betekintést, amikor a város a római világból a bizánci korszakba való átmenet időszakát élte.
- Török régészek három eddig ismeretlen, mozaikkal és márvánnyal burkolt termet azonosítottak a modern Izmir szívében fekvő ókori Szmirna területén.
- A feltárás során a város agorája és színháza környékén első alkalommal találtak falfestményeket, amelyek az epheszoszi teraszházakhoz hasonló gazdagságot mutatnak.
- A feltárt leletegyüttes az ötödik és hatodik századból származik, páratlan betekintést nyújtva a római és a bizánci világ közötti átmeneti időszakba.
Újabb jelentős leletek kerültek elő az ókori Szmirna területén, a mai törökországi Izmir központjában. A Szmirna agorája és színháza környékén zajló ásatások során a régészek három korábban ismeretlen helyiséget és ritka falfestményeket találtak.
A három helyiség egy olyan területen került elő, ahol a tavalyi feltárások során már mozaikpadlót azonosítottak. Kettőben szintén mozaikpadló, a harmadikban pedig márványpadló maradt fenn, ami arra utal, hogy az épületek egy jelentősebb építészeti komplexumhoz tartozhattak.
A falfestmények különösen fontosak, mivel a régészek korábban nem találtak hasonló díszítéseket az agora és a színház környékén. Az újonnan feltárt épületek egyes vonásaikban az ókori Epheszosz híres Teraszházaira emlékeztetnek, ezért a kutatók szerint akár közösségi vagy közfunkciójuk is lehetett. A pontos rendeltetésük megállapításához azonban további feltárásokra van szükség.
A leleteket a Kr.u. 5-6. századra, a késő antikvitás időszakára datálják. Ez Szmirna történetének jelentős átalakulásokkal járó korszaka volt: a Római Birodalom kettéosztása és a kereszténység térnyerése nyomán a városok szerkezete és közösségi terei is fokozatosan megváltoztak. A mostani leletek ezért azt is segíthetik megérteni, miként alkalmazkodott Szmirna a római és a bizánci korszak közötti átmenethez.
Ez is érdekelhet
Az ásatások egy másik fontos emléket, egy ókori római vízcsatornát is érintenek. A régészek eddig mintegy 150 méteres szakaszát követték nyomon, de a csatorna eredeti vízforrását még nem sikerült megtalálni. A kutatók feltételezése szerint egy, az agora déli részén található természetes forrásból indulhatott.
A feltárások folytatásával a régészek nemcsak a most előkerült helyiségek és falfestmények rendeltetését próbálják tisztázni, hanem azt is, hogyan változott Szmirna épített környezete és vízellátása a késő antikvitás évszázadaiban.
