Hamisított római ezüstpénzeket is találtak egy svédországi kincsleletben
Negyvenöt római ezüstpénzt és egy aranygyűrűt tártak fel a Gotlands Museum és az Arendus vállalat régészei a svédországi Gotland szigetén, egy ókori farmépület maradványainak vizsgálata során. A kincslelet különlegessége, hogy a Kr. u. 1. és 2. századi érméket csak évszázadokkal később, a népvándorlás korában rejtették el, ami bizonyítja a római fizetőeszközök tartós jelenlétét a birodalom határain túl.
- Negyvenöt római ezüst dénárt és egy aranygyűrűt tártak fel a svédországi Gotland szigetén egy ókori település ásatásán.
- A kincslelet érdekessége, hogy a hivatalos veretek mellett két, feltehetően a mai Ukrajna területéről származó korabeli hamisítványt is tartalmaz.
- A Kr. u. 1. és 2. században készült pénzérméket több mint 250 évvel később, a népvándorlás korában rejtették a földbe.
A felfedezést a Tofta katonai gyakorlótér bővítését megelőző régészeti feltárás utolsó napjaiban tették egy történelmi település, a feltételezett Bars gård egyik épületalapjánál. Fémkeresős műszeres vizsgálattal először Antoninus Pius császár portréjával díszített ezüstérmére bukkantak, amelyet további negyvennégy dénár és egy arany ujjgyűrű követett.
A numizmatikai vizsgálatok megállapították, hogy az érmék közel egy évszázad római történelmét fedik le. A vereteken öt császár, Traianus, Hadrianus, Antoninus Pius, Marcus Aurelius és Commodus, valamint négy császárné, Sabina, idősebb Faustina, fiatalabb Faustina és Lucilla képmása szerepel.
Per Widerström, a Gotlands Museum szakembere kiemelte, hogy a gyűjteményben két korabeli hamisítvány is található, amelyeket nagy valószínűséggel a mai Ukrajna területén készítettek. Ezek az utánzatok a hivatalos veretekkel együtt, kelet-európai cserehálózatokon keresztül juthattak el a balti térségbe.
A kutatók számára a legfőbb kérdést az érmék verése és elrejtése között eltelt hosszú időszak jelenti. Bár a legfiatalabb dénárokat is a Kr. u. 2. század végén készítették, a kincset mintegy 250 évvel később, Kr. u. 450 körül áshatták el.
Lennart Lind numizmatikus elmélete szerint a római ezüstpénzek a 4. század folyamán érkeztek Gotlandra, és még az 5. században is a helyi gazdaság részét képezték, megőrizve értéküket a cserekereskedelemben. A datálást az aranygyűrű stílusjegyei is megerősítik, amelyek az 5. század közepére jellemzőek. A vizsgált épületből származó csontmaradványok előzetes radiokarbonos elemzése szintén azt mutatja, hogy a farm ezen a településrészen az 5. században még használatban volt.
Ez is érdekelhet
A toftai gazdaság megközelítőleg Kr. u. 150 és 550 között volt lakott, átfogva a skandináviai római vaskor és a népvándorlás korának időszakát. A település elhagyása egybeeshet a Kr. u. 536-ban bekövetkezett, Európa északi részén komoly mezőgazdasági válságot okozó éghajlati anomáliával, bár a kincsleletet már évtizedekkel korábban elrejtették.
A lelőhely környezete hosszú évezredekre visszanyúló emberi jelenlétről tanúskodik, mivel a közelben végzett útépítési munkálatok során kilenc, jóval régebbi, a római kor előtti vaskorból származó sírt is azonosítottak. Bár Gotland szigete közismert a viking kori ezüstleletekről, a mostani, évszázadokkal korábbi felfedezés kivételes betekintést nyújt a Római Birodalom és Észak-Európa közötti gazdasági kapcsolatok dinamikájába.
