Rekonstruálták a legősibb ismert Homo sapiens arcát
Egy nemzetközi kutatócsoport digitálisan rekonstruálta a fajunkhoz tartozó eddig ismert legősibb, 315 ezer évvel ezelőtt élt Homo sapiens arcát. A Heritage tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szakemberek nyílt forráskódú szoftverek és kriminalisztikai módszerek segítségével hozták létre a marokkói Dzsebel Irhud lelőhelyről származó maradványok modelljét. Az eredmények megerősítették, hogy a korai ember agytérfogata már megegyezett a modern felnőttekével, azonban arckoponyája szélesebb és robusztusabb felépítésű volt.
- Egy nemzetközi kutatócsoport digitálisan újraalkotta a marokkói Dzsebel Irhud lelőhelyen feltárt, nagyjából 315 ezer éves Homo sapiens arcát.
- A Heritage folyóiratban bemutatott anatómiai modell igazolta, hogy az egyed agytérfogata megegyezett a mai emberével, de az arca szélesebb volt.
- A vizsgálat bizonyította a nyílt forráskódú szoftverek és a kriminalisztikában használt arcrekonstrukciós eljárások hatékonyságát a tudományban.
A kompozit koponyát a lelőhely azonos rétegéből előkerült több leletből állították össze. Az agykoponyát és a felső arcrészt adó fő példányt 1961-ben találták meg, míg az állkapocs és a fogazat további egyedek csontjaiból származik. A kutatók a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet által korábban közzétett felvételek alapján fotogrammetriával készítettek háromdimenziós modellt. Ezt követően egy modern emberi koponya szkennelt másolatát digitálisan a lelet formájához igazították, majd a lágyrészek vastagságát az afrikai populációk anatómiai adatai alapján határozták meg.
A rekonstrukció igazolta a becsült 1230 köbcentiméteres agytérfogatot, amely nagyon közel áll a mai felnőtt férfiak 1234 köbcentiméteres átlagához. Az arc méretei ugyanakkor eltértek a modern értékektől. A pofacsontok közötti távolság megközelítette a 118 millimétert, szemben a mai 96,6 milliméteres átlaggal, és az állkapocs is arányosan szélesebb volt. A számított 60 centiméteres fejkerület szintén meghaladta a mai 56,4 centiméteres átlagértéket. Ez rávilágít arra, hogy a koponya térfogata hamarabb érte el a modern méretet, mint ahogy az arc elveszítette volna masszív vonásait.
A Dzsebel Irhud-i fosszíliák alapvetően formálták át az emberi evolúcióról alkotott tudományos képet. Évtizedeken át az volt az elfogadott álláspont, hogy a Homo sapiens Kelet-Afrikában alakult ki mintegy 200 ezer évvel ezelőtt. A marokkói leletek 2017-es besorolása és 315 ezer évesre történő datálása azonban több mint 100 ezer évvel korábbra, földrajzilag pedig északabbra tolta a megjelenés idejét és helyét. A folyamat egy sokkal összetettebb, az afrikai kontinensen térben és időben elszórtan zajló eseménysorként rajzolódott ki.
Ez is érdekelhet
A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy a projekt igazolta a nyílt forráskódú szoftverek megbízhatóságát a paleoantropológiában, amelyek hozzáférhető alternatívát nyújtanak a drága zárt rendszerekkel szemben. A szakemberek felhívták a figyelmet a modell korlátaira is. Mivel a középső pleisztocén korból nem állnak rendelkezésre közvetlen adatok a lágyrészekről, a létrehozott arc egy anatómiailag valószínűsíthető kivetítésnek, nem pedig biológiailag minden kétséget kizáróan bizonyított másolatnak tekinthető.
