Salamon-csomós mozaikot tártak fel az ókori Szmirnában

Az İzmir belvárosában zajló régészeti feltárások során a kutatók egy olyan mozaikpadlós szobára bukkantak, amelynek középpontjában egy titokzatos Salamon-csomó áll. A szakértők szerint ez a geometrikus szimbólum a késő ókorban védelmi jelként szolgálhatott az irigység, a balszerencse és az ártó tekintetek ellen.

A felfedezés a török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium Örökség a jövőért programjának keretein belül zajlott. A mintegy 3×4 méteres mozaikpadlót egymásba fonódó geometrikus formák és növények díszítik. A kivételes alkotás egyediségét azonban nem ezek, hanem az alkotás centrumában lévő Salamon-csomó adja. Prof. Dr. Akın Ersoy, az İzmir Katip Çelebi Egyetem régészprofesszora kiemelte: közel hetven éve nem került elő hasonló mozaikburkolat a lelőhelyen, így a lelet ritkasága mellett tudományos jelentősége is kiemelkedő.

Szmirna, a folyamatosan élő város

Szmirnát Nagy Sándor hódításai után alapították újra, és hamar a Földközi-tenger keleti medencéjének egyik legfontosabb kikötővárosává vált. A mai İzmir helyén fekvő település – a kereskedelem, a közigazgatás és a városi élet meghatározó központjaként – a hellenisztikus, a római és a bizánci korban is virágzott. Az elmúlt évek ásatásai a terület folyamatos működését sikeresen dokumentálták: az egymás fölötti építészeti rétegek egyértelműen alátámasztják, hogy a település a Kr. u. 4–6. században is virágzott.

Az újonnan feltárt mozaikos helyiség Szmirna egyik legfontosabb utcája mentén helyezkedett el. A kutatóknak egyelőre nem sikerült kideríteniük, hogy az épület magánlakásként vagy közösségi térként funkcionált-e, ám az kétségtelen, hogy a padló mintázata fontos kulturális utalásokat hordoz.

Védelmi szimbólum a padló közepén

A késő ókori mozaikokon gyakran jelennek meg olyan motívumok, amelyeknek védelmező erőt tulajdonítottak. A szmirnai padló közepén található Salamon-csomó egy olyan geometrikus embléma, amely a római villáktól kezdve zsinagógákon és korai keresztény templomokon át a bizánci és az iszlám művészetben is elterjedt volt. Ersoy szerint a motívum eredetileg pusztán dekoratív szerepet töltött be, ám az idők során vallási és kulturális jelentést kapott. Idővel tehát olyan szimbólumként tekintettek az alkotásra, amely az épületet vagy az ott tartózkodókat óvta a bajtól.

Egy új élet jelképe

A régészeti adatok szerint a mozaikpadlót a 19. században is felfedezték már egyszer és újra használatba vették. A későbbi falazatokból származó habarcsrétegek arra utalnak, hogy az ókori padlót tudatosan megőrizték, és beillesztették az új épületbe. Ez a gyakorlat jól tükrözi Szmirna város folytonosságát, ahol a későbbi közösségek nem eltörölték, hanem átalakították az elődök épített örökségét.