Rendszerint milliószám vonzza a zarándokokat a titokzatos trieri Jézus-ereklye

Csörög a kassza

A szent köpenynek hamar híre ment, mindenki látni akarta azt a ruhadarabot, amelyről szentül hitték, hogy Isten fia viselte. 1512 és 1517 között minden évben zarándoklat indult az ereklye megtekintésére, majd attól kezdve – X. Leó pápa búcsúengedélye szerint – hétévente, egészen 1545-ig.

Ám mivel 1515 óta a teljes bűnbocsánat is a trieri zarándoklattal járt, a székesegyház hamar kivívta a reformátorok kritikáját, Luther – aki éppen akkor hirdette meg vallási programját – például azért protestált és írt vitriolba mártott tollal, mert szerinte a zarándoklat nagy költségekbe veri a német családokat.

Az 1545-ös Szent Köpeny-zarándoklat után 110 évnek kellett eltelnie, hogy a hívők újra láthassák a Jézusnak tulajdonított ruhadarabot. A 17–18. században a háborús veszélyek miatt – a nagy francia forradalom idején az egész dómnak az ereklyékkel együtt menekülni kellett – többször más német városokba menekítették az ereklyét, amely 1810 szeptemberében – nagy ünneplés közepette – tért vissza Trierbe: ekkor 220 ezren zarándokoltak el a Mosel-parti városba.

Wilhelm Arnoldi trieri püspök döntése nyomán 1844-ben újabb zarándoklat szerveződött a Jézus-ereklye megtekintésére. Ez év augusztus és október között addig soha nem látott tömeg kereste fel a szent köpenyt: „a tömegek keresztes hadjárata” során 700 ezer – 1 millió hívő látogatott Trierbe, ahol a beszámolók szerint csodás gyógyulások történtek. A köpeny közszemlére tétele azonban megosztotta a hívőket, és szakadáshoz vezetett a német egyházon belül is: a Johannes Ronge vezette német katolikusok szektája (Deutschkatholiken) keményen bírálta az ereklye közszemlére tételét elrendelő püspöki döntést.

A poroszok és a katolikus egyház közti politikai harc, a Kulturkampf után a klérus az 1891-re meghirdetett zarándoklaton újfent demonstrálta hatalmát: 2 millió ember zúdult a német városba, hogy akár csak egy pillanatra is láthassa a tunikát, amelyet ettől kezdve egy faszentélyben őriztek. 1933 különös esztendő volt, hiszen a zarándoklatra Adolf Hitler hatalomra jutása után néhány hónappal került sor: a szentév alkalmával júniustól szeptemberig volt látogatható, s 2 millió zarándokot vonzott a köntös.

A második világháború után a szent köpenyt először 1959. július 19-én állították ki újra, ekkor közel 1,8 millió zarándok érkezett Trierbe. Hogy aztán megint közel negyven évet kelljen várni az újabb közszemlére: a Szent Köntös-zarándoklat 1996-ban immáron új szellemben – ökumenikus egységben, a Rajnai Protestáns Egyház részvételével – egyesítette a vallási ünnepet, amelyen több mint 1 millióan vettek részt. Ennek jegyében a trieri egyházmegye elzarándokolt a krisztusi ereklyéhez.

1. Egy vitatott Jézus-ereklye története
2. A köntös útja Jeruzsálemből Trierbe
3. Csörög a kassza
4. A vallási egység jegyében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Titanic

• Páratlan részletességgel vált elemezhetővé a Titanic roncsa
• 350 ezer fontért kelhet el egy Titanic-túlélő mentőmellénye
• Először válnak kutathatóvá a Titanic eredeti tervrajzai
• 10 tény, amit biztosan nem tudtál a Titanicról
• Nyugalomban várja végzetét az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic roncsa 
• Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi
• Több mint hét évtizeddel az elsüllyedése után fedezték fel a Titanic roncsait
• Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából
• A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is