Rejtélyes bronzkori kerámiák kerültek elő Nyugat-Szibériában
Egyedülálló bronzkori edényekre bukkantak a nyugat-szibériai Baraba-sztyeppén, amelyek akár egy eddig ismeretlen ősi kultúrához is tartozhatnak. A felfedezés új fejezetet nyithat az észak-eurázsiai civilizációk történetében.
A Novoszibirszki Régészeti és Néprajzi Intézet kutatói Vengerovo járás területén végeztek feltárásokat. A régióban található bronzkori település a Kr. e. 4. évezred végén (vagyis a kora bronzkorban) élhette fénykorát. Az ekkor és itt élt emberek mindennapjairól azonban eddig nem sokat tudtak a régészek – a most feltárt kerámiák éppen ezért nagyon fontos leletnek számítanak.
A „lenyűgöző és szokatlan” edények nyomában
A kutatást vezető Vjacseszlav Molodin akadémikus szerint a talált kerámiák „lenyűgözőek és szokatlanok”. „Nem hasonlítanak semmilyen ismert szibériai keramikus-hagyományhoz” – nyilatkozta a kutató. A laposabb edényeket különleges, szövött textíliákat utánzó mintákkal díszítették. Ezeket valószínűleg úgy hozták létre, hogy az égetés előtt ruhadarabot nyomtak a még nedves agyaghoz.
A Tartas-1 titkai
A kerámiák a Tartas-1 nevű hatalmas régészeti lelőhelyről származnak, amely Nyugat-Szibéria legnagyobb, őskori-régészeti területei közé tartozik. A régió számos ősi települést és egy több mint nyolcszáz sírból álló nekropoliszt is magába foglal. A lelőhelyet 2003-ban fedezték fel, amikor egy kábelépítési projekt során egy őskori temető maradványai bukkantak elő a föld alól. A felfedezést követő ásatások során kiderült, hogy a Baraba-sztyepp folyamatosan lakott terület volt a neolitikumtól egészen a vaskorig.
Az Ust-Tartas kultúra
A régészek feltételezik, hogy a különleges edények a kevéssé ismert Ust-Tartas kultúra termékei lehetnek. Nehezíti a kutatást, hogy sajnos nem sok információval rendelkezünk erről az ősi közösségről – annyit azonban tudhatunk, hogy ez a titokzatos népcsoport a Kr. e. 5. és 3. évezred között élhetett Nyugat-Szibéria területén. Tagjai feltehetőleg halászattal, vadászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak.
Ez is érdekelhet
A most előkerült, textilmintás kerámiák élesen eltérnek az eddig feltárt, Ust-Tartas-stílusú edényektől. A díszítés finomsága és a geometrikus minták miatt a régészek azt sem tartják kizártnak, hogy egy eddig azonosítatlan nép alkotásai lehetnek a vizsgált kerámiák. Ha pedig valóban egy új kultúráról van szó, akkor az alapjaiban formálhatja át a bronzkori Szibériáról alkotott képünket.
A kutatás folytatódik
A feltárások a következő években is folytatódnak, radiokarbonos kormeghatározással és DNS-elemzésekkel kiegészítve. Ezek a vizsgálatok segíthetnek eldönteni, hogy a textilmintás edények készítői az Ust-Tartas közösséghez tartoztak-e, illetve ha nem, annyiban rokonságban álltak-e velük, vagy teljesen önálló kultúrát képviseltek.
