Pestis idején a feltámadó holtaktól is rettegtek a középkori németek
2020. szeptember 8. 15:58 Múlt-kor
Nagyszámú középkori sír elemzése rámutatott: a német nyelvű európai vidékeket sújtó pestis idején megnőtt az arccal lefelé temetett emberek száma. Mit kívántak ezáltal elérni az élők?
Korábban
Arccal lefelé
2014-ben Amelie Alterauge svájci antropológus csupán néhány napja kezdte meg a munkát új munkahelyén, a Berni Egyetem Törvényszéki Orvostudományi Intézeténél, amikor egy építkezés során előkerült több évszázados temetőben lévő, meglehetősen különös temetkezés kivizsgálására hívták. A helyszínen fellelt mintegy 340 sír közül egy azonnal feltűnt a kutatóknak: egy középkorú férfi, akit egy eldugott sarokban arccal lefelé temettek el.
„Sohasem láttam még élőben ilyen temetkezést” – mondta el Alterauge. A feltárás során egy vaskést és egy érmékkel teli tarisznyát találtak a férfi hóna alatt, helyzetük arra engedett következtetni, hogy egykor ruhái alatt lehettek. A pénzérmék alapján 1630 és 1650 közé volt datálható a temetkezés, ekkoriban Svájc e régiójában pestisjárványok sorozata pusztított.
„Olyan volt, mintha sem a család, sem a temetést végző személy nem akarta volna átkutatni a holttestet” – mondta Alterauge. „Lehet, hogy már nagyon oszlásnak indult, amikor eltemették – vagy fertőző betegségben szenvedett, és senki sem akart túl közel kerülni hozzá.”
A felfedezés további arccal lefele temetett emberi maradványok felkutatására indította el Alteraugét Svájc, Ausztria és Németország területén. Habár rendkívül ritkák, korábban is dokumentáltak hasonló temetkezéseket – különösen Kelet-Európa szláv népek lakta részein.
A szokást gyakran más temetkezési eljárásokhoz, mint például a holttest kövekkel való „leszorításához” vagy a különböző csonkításokhoz hasonlítják, amelyeket a vámpírok és más élőholtak elleni védekezésnek tartottak egykor – mind azt voltak hivatottak megakadályozni, hogy az illető ki tudjon jutni sírjából.
Alterauge szerint azonban sosem vizsgálta senki rendszerben a középkori német nyelvű területeken, azaz a mai Svájcban, Ausztriában és Németországban az arccal lefelé való temetkezések jelenségét.
Most, a PLOS One című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban Alterauge és kutatótársai csaknem száz hasonló temetkezést elemeztek, amelyek keletkezése mintegy 900 évet ölel fel. A temetkezések mindegyikét német nyelvterületen dokumentálták a régészek.
Az adatok arra utalnak, a temetési szokások változása a pestisjárványokhoz köthető, illetve ahhoz a hiedelemhez, hogy az áldozatok visszatérhetnek kísérteni a túlélőket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Már a neandervölgyi ember is gyűjtött vadásztróféákat
- Vissza Ázsiába: indiánok a Bering-szoros túloldalán
- Túlélési útmutatókként szolgálhattak az őskori barlangrajzok
- Csaknem 5000 éves temetőre bukkantak Kínában
- A legrégebb óta végzett műtétek közé tartozik a koponyalékelés
- Igazi gourmet-k voltak a neandervölgyi emberek
- Göröngyös úton a csillagokig – Az Apollo–1 tragikus tűzvésze 16:20
- Máig tisztázatlan Mozart, a mágikus zseni halálának oka 14:50
- Egy eddig nem ismert Kölcsey-verset is digitalizáltak a Himnusz 200. évfordulója alkalmából 13:27
- Már a neandervölgyi ember is gyűjtött vadásztróféákat 11:55
- Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja 10:50
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVI. 07:26
- Náci kémek leleplezésével váltotta ki magát a börtönből New York rettegett maffiavezére tegnap
- Változatos szerepeiben tündökölt eleganciájával az „osztályidegen” színész, Mensáros László tegnap
