Őskori temetkezés: 22 csontváz és ritka leletek kerültek elő
Bajorországban, Regensburg közelében rendkívüli régészeti felfedezésre bukkantak. A Sengkofen melletti lelőhelyen 22 őskori csontváz, ritka mellékletek, kettős sírok és egy 5000 éves kút került elő. A régészek „szenzációnak” nevezik a felfedezést.
Őskori temetkezés Regensburg mellett
A bajorországi régészek különleges őskori temetőt tártak fel. A Regensburg közelében, Sengkofen mellett előkerült sírok több mint 4000 évvel ezelőttre, a késő neolitikum és a korai bronzkor közötti átmenetre datálhatók. A temetőben 22 figyelemre méltóan jól megőrzött csontváz feküdt.
A Bajorországban eddig talált egyik legnagyobb ilyen lelőhely ritka betekintést engedett a korai európai temetkezési szokásokba. A bajor műemlékvédelmi hivatal szerint a felfedezés kulcsfontosságú a régió őskori közösségeinek megértésében.
Zsugorított temetkezés és a Bell Beaker kultúra
A csontvázakat úgynevezett „zsugorított testhelyzetben” helyezték el, amelynek során a holttesteket magzatpózban temették el. Ez a világ egyik legősibb ismert temetkezési módja. A sírokban kerámiaedények, nyílhegyek, réztőrök és kőből készült csuklóvédők (íjászathoz) is előkerültek.
A mellékletek a Bell Beaker kultúrához köthetők, amely i. e. 2800 és 2200 között terjedt el Európában. A harang alakú kerámia arról árulkodik, hogy az itt eltemetettek előkelő társadalmi helyzetet foglalhattak el.
„A lelőhely szenzáció!” – fogalmazott Dieter Heyse, a regensburgi ásatások régészeti koordinátora. – „Ez az egyik legnagyobb temető ebből a korszakból, amelyet Bajorországban valaha feltártak.”
Kettős sírok titkai
A feltárt sírok között két kettős temetkezés is akadt. A párosokat szorosan egymás mellett, magzatpózban helyezték el. A régészek DNS-vizsgálatokkal szeretnék tisztázni, hogy a temetettek rokoni kapcsolatban álltak-e egymással, vagy rituális szokások révén kerültek közös sírba. Az ilyen kettős sírok új kérdéseket vetnek fel a Bell Beaker közösségek társadalmi és vallási gyakorlatáról.
A temető mellett ősi településnyomokat is feltártak: hosszúházak oszlophelyeit, tároló gödröket és egy agyagkemencét. A legnagyobb meglepetést azonban egy i. e. 3500–3300 közötti kút felfedezése okozta. Ez tehát idősebb, mint maga a temetkezés.
A kutat fatörzsből vájták ki, fonott ágakkal erősítették, ami az Altheim-kultúra technikájára utal. Belsejében évezredeken át megőrződött makkot és tölgyfalevelet találtak, amelyek egyedülálló képet adnak az őskori környezetből. A szakértők szerint a kút kora és megőrzési állapota „kiemelkedő tudományos jelentőségű”.
A csontvázakat és a leleteket Münchenbe szállították, ahol restaurálás és tudományos vizsgálatok várnak rájuk. A tervek szerint a felfedezés darabjai idővel múzeumokban lesznek láthatók. A Regensburg melletti őskori temetkezés az elmúlt évek egyik legnagyobb régészeti szenzációja Bajorországban.
