Ősi keresztény kápolna került felszínre a Sapanca-tó mélyéről

A törökországi Sapanca-tó visszahúzódó vize alatt egy ősi, mozaikpadlós épület maradványaira bukkantak a régészek.

Évek óta keringenek pletykák arról, hogy a tó mélyén ókori építmények maradványai rejtőznek. A mostani, szokatlanul alacsony vízállás bebizonyította: a mendemondák igazak voltak.

Romok a mélyben

A Sakarya Egyetem művészettörténeti tanszékének régészei úgy vélik, hogy a rom egykor kisméretű kápolna lehetett. Dr. Görkem Işık, a vizsgálatot vezető tudományos munkatárs szerint az építményt a Kr. u. 4-6. század környékén hozhatták létre. „A használt díszítőelemek egyértelműen ennek az időszaknak a termékei” – magyarázta a kutató.

A felszínre került maradványok alapján feltételezhető, hogy az ősi templom falai vágott kövekből és márványból álltak. A belső térben mozaik- és márványberakásos padló volt. A világos színű tesszerákat és a nagyobb márványdarabokat geometrikus mintákba rendezték, ami tudatos dekorációra utal.

A kutatók párhuzamként említették a Iznik-tó mélyén felfedezett bazilikát. Işık szerint mind az elhelyezkedés, mind az alaprajz hasonlósága arra enged következtetni, hogy a sapancai építmény is vallási rendeltetésű lehetett.

Hogyan került a templom víz alá?

A tómeder évszázadokon át változó vízszintje magyarázhatja, hogyan kerülhetett a kápolna a víz alá. „Amikor ezeket az épületeket emelték, a Sapanca-tó vízszintje jóval alacsonyabb volt. Az idők során azonban a vízszint megemelkedett, és szép lassan elárasztotta az épületet” – mondta Işık.

A feltárást egyelőre a szezonális esőzések és a felázott talaj miatt felfüggesztették, de a munkálatok várhatóan tavasszal vagy nyáron folytatódni fognak.