2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ősi himnuszkéziratot szolgáltatott vissza Németország Lengyelországnak

2026. június 30. 11:27 Múlt-kor

A második világháború alatt elhurcolt kulturális javak visszaszolgáltatásának újabb állomásaként Németország visszaadta Lengyelországnak a Gaude Mater Polonia egyik legkorábbi fennmaradt változatát őrző középkori kéziratot. A pergamenlapok évtizedeken át a Berlini Állami Könyvtár gyűjteményében voltak, most azonban a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány (SPK) hivatalosan is átadta őket a lengyel félnek.

Illusztráció a visszaszolgáltatott pergamenekről
Illusztráció a visszaszolgáltatott pergamenekről

A kéziratot a hónap elején, a Német–Lengyel Fórum keretében adták át, ahol Németország több olyan kulturális tárgyat is visszaszolgáltatott, amelyeket a német megszállás idején hurcoltak el Lengyelországból. A lépés jól illeszkedik a két ország azon törekvéséhez, hogy közösen rendezzék a második világháború során eltűnt vagy elrabolt kulturális javak sorsát.

A hat pergamenlapból álló kézirat a 13. századi Gaude Mater Polonia egyik legkorábbi változatát tartalmazza, amely később Lengyelország egyik legismertebb vallásos-hazafias himnuszává vált. A dokumentum eredetileg a płocki papnevelő intézet könyvtárához tartozott, ám az intézet gyűjteményét a második világháború idején kifosztották, könyvállományának megmaradt része pedig a későbbi támadások során megsemmisült.

A megszálló hatóságok a könyvtár legértékesebb kéziratait az egykori Königsbergbe szállították, a Gaude Mater Polonia viszont később – máig tisztázatlan körülmények között – a Berlini Állami Könyvtár gyűjteményébe került. Bár a kutatók az irat útját máig nem tudták pontosan rekonstruálni, a pergamenen ma is látható tulajdonbélyegzők egyértelműen alátámasztják, hogy a szöveg egykor a płocki szemináriumi könyvtár tulajdonába tartozott.

A szakemberek szerint a fennmaradt pergamenlapok eredetileg egy, a 14. század végén készült nagyobb kódex részét alkothatták, amelyet a 16–17. században szétszedtek, majd egy másik kötet elkészítéséhez használhattak fel. Erre utalnak a pergameneken ma is megfigyelhető hajtások, vágások és egyéb használati nyomok, amelyek jól szemléltetik, hogy a középkori kéziratokat gyakran többször is felhasználták.

A Porosz Kulturális Örökség Alapítvány vezetői szerint a Berlini Állami Könyvtár hamarosan négy lengyel könyvtárral indít közös projektet, miközben a varsói Nemzeti Múzeum és Berlin Régi Nemzeti Galériája is közös szakmai programokon dolgozik. A német kormány képviselői hangsúlyozták, hogy a kézirat visszaadása egyszerre jelképe a történelmi felelősségvállalásnak és a két ország közötti bizalmon alapuló partnerségnek.

A restitúció egy 2025 decemberében felgyorsult német–lengyel együttműködés részeként valósult meg, amelynek célja, hogy a származáskutatás eredményeire támaszkodva minél több, jogtalanul eltávolított műtárgy és történeti dokumentum térhessen vissza eredeti helyére.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár