Mi lett volna, ha Hitler kapja meg előbb az atombombát?

Így nézett volna ki London egy atomtámadás esetén

A 20. század első harmadában a német tudomány a világ fizikájának és radiokémiájának élvonalába tartozott. Hitler 1933-as hatalomra jutása azonban sok tudós elvándorlásához vezetett Angliába és az Egyesült Államokba – többek között: Albert Einstein, Otto Frisch, Lise Meitner –, mások azonban inkább Németországban maradtak, és az új nemzetiszocialista állam számára folytatták a kutatást.

Az Urán-projekt

Köztük volt Werner Karl Heisenberg, a lipcsei egyetem ambiciózus fiatal professzora, aki 31 évesen elnyerte a fizikai Nobel-díjat a határozatlansági elv megfogalmazásáért és a mátrix kvantummechanika kidolgozásáért. A berlini Kaiser Wilhelm Intézetben Otto Hahn és Fritz Strassmann 1938-ban elérte az első laboratóriumi maghasadást.

Werner Karl Heisenberg

1939. szeptember 1-jén, ugyanazon a napon, amikor a Wehrmacht csapatai meglepetésszerű támadást intéztek Lengyelország ellen, és megkezdődött a második világháború, elindult az Urán-projekt. Ez volt német nukleáris fegyverprogram fedőneve, hasonlóan a Manhattan-projekthez, amelyet a szövetségesek csak 1942-ben indítottak el.

 A nácik három évvel előrébb jártak

A fiatal Heisenberg a Kaiser Wilhelm Fizikai Intézet új igazgatójaként azt a feladatot kapta, hogy vezesse a náci bomba előállításának tudományos kutatását. Ez hálás feladatnak tűnt, tekintettel arra, hogy Németország hatalmas előnyben volt a nukleáris versenyben az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával szemben.

A dolgok azonban rosszul alakultak: először is sikertelenül próbálkozott egy olyan atomreaktor (urángép) megépítésével, amely képes lenne energiát termelni a német tankok és tengeralattjárók meghajtására, és amelyben a láncreakció a kívánt atomrobbanást is előidézné. Ehhez nehézvízre – deutérium-oxidra – volt szüksége, amelyet viszont csak a távoli norvégiai Vemork erőműben lehetett előállítani. Nem véletlen hát, hogy ezt a német megszállók azonnal lefoglalták.

A vemorki erőmű

Csata a nehézvízért

1942 és 1944 között a szövetségesek négyszer is támadták a gyárat. Kommandós akciókkal és légi bombázásokkal próbálták átvenni az irányítást, amelyeket ma a Nehézvíz-csata néven ismerünk. Ezeket a harcokat A telemarki hősök című film, és a Telemarki hadművelet tévésorozat is megörökítette. E katonai akciók célja a német bombához nélkülözhetetlen 9-es termék (deutérium) stratégiai termelésének megszakítása, átmeneti felfüggesztése és végleges elvágása volt.

Az Urán-projekt folyamatos késedelme, a tudósok közötti személyes rivalizálást is felerősítette. A kézzelfogható eredményeket hozó más fegyverkezési programokkal (a V1 és V2 rakétákkal és a Wunderwaffennel) való versengés pedig végül elvonta a náci atombomba megépítéséhez szükséges anyagi forrásokat.

A verseny eldőlt

Miközben a németek küzdöttek, a szövetségesek gyorsan felzárkóztak: Robert Oppenheimer fizikus és Leslie Groves tábornok vezetésével a Manhattan-projekt megállíthatatlanul és gyakorlatilag korlátlan erőforrásokkal lépkedett előre. 130 000 embert foglalkoztattak és 2 milliárd dollárt költöttek rá.

Az eredmény: a szövetségesek célba értek és megnyerték a baljós versenyt. 1945. július 16-án, hétfőn, tíz héttel Berlin eleste után, az új-mexikói sivatagban tesztelték az első atomfegyvert (Trinity). A felrobbantott bomba hasadóanyagként plutóniumot használt. Hirosima és Nagaszaki a történelem egy másik sötét eseménye...

Hitleri disztópia

De nézzük meg, hogyan képzelte el a Muy Interesante magazin, ha a náciknak sikerül befejezni az Urán-projektet: 

1942. június 21: Két hónappal a Sztálingrád elleni nyári offenzíva (Fall Blau) kezdete előtt a németek Zsitomírban (Ukrajna) végrehajtják első atomkísérletüket. A bomba egy 30 méter magas toronyban robban, 22 kilotonna (22 000 tonna TNT, 6 kt-tal több, mint a hirosimai bomba) hatóereje.

1943. április 9: A V3 Supercannon egy földalatti bunkerből Calais-ban (Franciaország) 20 kt-ás nukleáris lövedéket lő ki Canterbury felett, 65 km-re az angol partoktól. 11 000 ember hal meg és 25 000 megsebesül. A várost, az anglikán egyház székhelyét a földdel teszik egyenlővé. A németek követelik Nagy-Britannia kapitulációját.

1943. április 20., a Führer születésnapja: A Luftwaffe három Heinkel He 177 nehézbombázója atombombát dob Londonra. Több mint 100 000 londoni hal meg. Churchill lemond, és Sir Anthony Eden béketárgyalásokat kezd Németországgal. Május 3-án Nagy-Britannia feltétel nélkül megadja magát Hitlernek.

A terv nem sikerült

1944. július 27: A német katonai erőfeszítések az orosz front felé fordulnak. Sztálingrádot visszafoglalják, Sztálin pedig államcsínyt szenved el tábornokai által. Moszkva és Leningrád atombombái után Molotov és Ribbentrop aláírja a Szovjetunió feltétel nélküli kapitulációját. Az USA elhagyja az európai hadszínteret, és egyedül folytatja a japánok elleni harcot a Csendes-óceánon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Az urartui falfestmények, amelyek új fényt vetnek az elveszett civilizációra
• Padlásról a múzeumba: öt véletlenül felfedezett műalkotás, amelyek aukciós rekordot döntöttek
• Újjászületett a Szent Bertalan Kórház északi szárnya – Hogarth mesterművei ismét ragyognak
• Karahantepe új csodája: emberi arcot ábrázoló oszlopot tártak fel Törökországban
• René Magritte elveszett remekműve: kilencven év után újra látható a La Magie Noire
• Titokzatos férfiportré került elő Vermeer híres festménye alól
• Egy nyolcmillió eurós titok – Picasso elveszett mesterműve aukció előtt
• Rembrandt titkai: hogyan került egy ugató kutya az Éjjeli őrjáratra?
• Őskori ékszer műhelyre bukkantak