Ősi érmék árulják el a Délkelet-ázsiai kereskedelem titkait

2025. augusztus 13.-Múlt-kor

A több mint 200, az i. sz. első évezredből származó érme elemzése feltárta a Délkelet-ázsiai kereskedelem kiterjedt hálózatait. A kutatás bizonyítja, hogy a régió városai kulcsszerepet játszottak az ókori gazdasági és kulturális kapcsolatokban, Kínától a Közel-Keletig.

(Forrás: Cambridge University Press)
(Forrás: Cambridge University Press)

A Délkelet-ázsiai kereskedelem ősi gyökerei

Már a Kr. u. 2. századi kínai krónikák kiemelték a délkelet-ázsiai városok fontosságát a Közel-Keletet Kínával összekötő kereskedelmi hálózatban. A régészeti leletek is megerősítik ezt: római üvegedények, indiai ékszerek, valamint Perzsiából, Délnyugat-Ázsiából és Kínából származó kerámiák kerültek elő.

A kutatók gyakran találtak ezüstérméket, amelyek egyik oldalán a felkelő nap, a másikon a Szrivacsa – korai indiai vallási jelképek egyike – látható. Ezeket pénzverő eszközökkel segítségével állították elő, a fémkorong mindkét oldalára egyszerre nyomva mintát.

Széles körű elterjedés Vietnámtól Bangladesig

A felkelő nap–Skrivacsa érmék lelőhelyei Vietnámtól Kelet-Bangladesig terjednek. A legnagyobb mennyiségben a mai Thaiföld területén, a Kr. u. 6–11. századi Dvaravati-kultúra folyó menti településein találták őket. Elterjedésük egyedülálló a térségben.

A kutatás 245 azonosított lelőhelyről származó érmét vizsgált. Egy bangladesi és egy vietnami példány előlapját valószínűleg ugyanazzal a verőtővel készítették, ami a nagy távolságok ellenére egységes pénzverésre utal. Dr. Andrew Harris szerint ez „erős bizonyíték a kiterjedt, nagy távolságú forgalomra”.

A pénz szerepe a gazdasági és politikai szövetségekben

A vizsgálat feltárta, hogy az érmék forgalma összefüggött a pénzalapú gazdaságok és politikai szövetségek kialakulásával. Hasonló folyamatok zajlottak más korabeli pénzgazdaságokban is, például Rómában, Indiában és Közép-Ázsiában.

Maria De Iorio professzor hangsúlyozza: a vizsgálat betekintést nyújt a korabeli kikötők, települések és valutaalapú gazdaságok működésébe. Az ilyen kutatások a fosztogatások elleni küzdelemben és a kulturális örökség megőrzésében is kulcsszerepet játszanak, különösen konfliktusok idején, mint a mianmari polgárháború.