Nem éppen a tervek szerint sült el 1902-ben a „nagy hanoi patkánymészárlás”

Jutalom patkányfarkakért

Könnyen belátható, a patkányvadászat nem tartozott a legkönnyebb tevékenységet közé. Gondoljunk csak bele: a „bérgyilkosoknak” le kellett menni az emberi ürülékkel és minden egyéb förmedvénnyel teli, sötét és hideg csatornákba, ahol aztán olyan rágcsálókat kellett levadászniuk, akik könnyedén hordozhatták a bubópestist terjesztő bolhákat, vagy más, fertőző betegséget terjesztő kórokozókat. És akkor még nem beszéltünk a csatornában esetleg megtalálható további állatokról, mint a kígyók vagy a pókok.

A gyarmati hatóságok idővel ráeszméltek, hogy az impozáns számok ellenére a patkánypopuláció arányaiban nem csökkent jelentős mértékben. Következhetett a B terv, amely a polgári lakosságot is bevonta a patkányvadászatba. A hatóságok pénzjutalmat, rágcsálónként egy centet ajánlottak. A patkányok levadászása a levágott farkak bemutatásával nyert bizonyítást, mivel így a gyarmati hatósági épületek nem teltek meg patkányhullákkal. Nem lettünk volna viszont annak a tisztviselőnek a helyében, aki a patkányfarkak megszámlálásával volt megbízva.

Eleinte úgy tűnt, a módszer bevált, kiderült azonban, hogy a vadászok sok esetben egyszerűen levágták még élő patkányok farkát, és arról is szóltak a hírek, hogy néhány vietnami egyenesen patkányokat csempészett be a városba. És ha ez még nem lett volna elég: egészségügyi ellenőrök felfedezték, hogy Hanoi külterületein és vidéken egyenesen patkánytenyésztés zajlik. A főváros lakosai kénytelenek voltak megbarátkozni a gondolattal: együtt kell éljenek a patkányokkal.

A patkányirtó hadművelet sikertelenségének meglett a hatása: 1906-ban járvány tört ki Hanoiban, amely során legkevesebb 263-an haltak meg – többségükben vietnamiak. Doumer eközben visszatért Franciaországba, ahol az egyik leghatékonyabb gyamarti főkormányzóként ünnepelték, és az 1930-as évek elején még az elnöki széket is elfoglalhatta.  

„Ez egyfajta erkölcsi példázat a modernitás arroganciájáról, arról, hogy mennyire hiszünk a tudományban és az észben, és mindenre iparti megoldást keresünk” – foglalta össze a történet tanulságát Vann. „Ez ugyanaz a gondolkodásmód, amely az első világháborúhoz vezetett – az volt az elképzelés, hogy a géppuska, mivel rendkívül hatékonyan öl, gyors háborút eredményez. Amihez azonban valójában vezetett, egy hosszú háború volt, amelyben sokan vesztették életüket” – tette hozzá a kutató.

A nagy hanoi patkánymészárlást manapság az ún. kobra-hatás példájaként szokták emlegetni. A gazdasági fogalom lényege, hogy az ösztönzők adott esetben olyan következményekkel is járhatnak, amelyek nem álltak a megbízó szándékában. Sokan a fogalom emlegetésével érvelnek az állam gazdasági folyamatokba történő bármilyen mértékű beavatkozása ellen, Vann szerint azonban sokkal inkább arról van szó, hogy vigyázni kell a hasonlóan arrogáns programok megtervezésével, amelynek kezdeményezői akár a valós tényeket is figyelmen kívül hagyhatják. 

1997-ben Vann Vietnamban végzett levéltári kutatást a témában. Egy napon, amikor kihúzta az 1954 előtti, francia nyelvű iratok katalógusát tartalmazó szekrény legfelső fiókját, érezte, hogy egy patkány fut át a kezén. Hosszú évtizedekkel azután, hogy a franciák elhagyták Vietnamot, a patkánykérdés még mindig nem oldódott meg. 

1. Váratlan vendégek a villákban
2. Jutalom patkányfarkakért

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban