Minden eddiginél régebbi gyenyiszovai maradványok kerültek elő Szibériában

A Gyenyiszova-barlang bejárata

A gyenyiszovai ember létezését egy 2008-ban az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban talált ujjperc alapján állapították meg. Azóta csak kevés gyenyiszovai fosszíliát találtak a kutatók: egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjcsontot.

A neandervölgyi emberek csoportjából kiváló gyenyiszovai ember DNS-ét a megtalált maradványokból 2012-ben szekvenálták. A Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Intézet munkatársa vezette kutatócsoport egy kislánytól fennmaradt egyetlen ujjcsont alapján jutott a következtetéseire.

A kutatások szerint mintegy 800 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki. Majd nagyjából 400 ezer éve újabb kettéválás következett be, amikor a gyenyiszovai ember csoportja kivált a neandervölgyiből. Ez a csoport ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt.

A gyenyiszovai és a neandervölgyi ember a ma élő ember legközelebbi kihalt rokonai. Csakúgy, mint a neandervölgyi, a gyenyiszovai ember örökítőanyagának egy része is megőrződött Szibéria, Kelet- és Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Amerika ma élő őslakosaiban.

Az ősök hiányos adathalmazát kiegészítendő német és osztrák kutatók a gyenyiszovai barlangban talált 3800 állati és emberi csonttöredéket vizsgáltak át. Ekkor fedezték fel, hogy öt további csonttöredék is a modern ember ősi rokonaitól származik. Négy töredékből sikerült további vizsgálatokhoz elegendő örökítőanyagot kinyerni – írták a Nature Ecology & Evolution című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

Három töredék a gyenyiszovai ember mitokondriális DNS-ét tartalmazza, egy pedig a neandervölgyiét. Utóbbi lelet 130-150 ezer éves, ezzel lényegesen fiatalabb, mint a három gyenyiszovai lelet. Az, hogy keveredés történt a két ősemberfaj között, már korábban is ismert volt, az új kutatási eredmény pedig alátámasztja ezt. A régióban 200-50 ezer éve újra és újra felbukkantak gyenyiszovai és neandervölgyi emberek – írták a tudósok.

A három gyenyiszovai ember 200 ezer éve élhetett a barlangban egy olyan köztes időszakban, amikor hasonlóan meleg lehetett, mint napjainkban. Akkoriban a területet erdők és szteppék borították, ez megmutatkozik a barlangban talált állati maradványokon is: ezek szibériai őzektől, gímszarvasoktól és már kihalt óriás szarvasoktól (Megaloceros) származnak.

Ezek mellett a főként erdőkben előforduló fajok mellett olyan állatokat is találtak, amelyek a nyílt területeket részesítik előnyben, például vadlovakat, gazellákat és a már kihalt sztyeppei bölényeket és gyapjas mamutot.

Ázsiai vadkutyák és farkasok is gyakran megfordultak a barlangban a leletek szerint, a kutatók szerint akár versenghettek is a helyért az emberekkel. A területen felfedezett kőeszközökkel valószínűleg a szőrmét készítették ki az ősök. Ezek az eszközök a szakemberek szerint alig köthetők az adott korból Észak- és Közép-Európából származó ismert eszközökhöz, sokkal inkább a Közel-Keleten találtakhoz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése