2020. tavasz: Halálos tudomány

Leggyakrabban gyenyiszovai rokonaival keveredett a modern ember

2020. március 23. 12:50 MTI

A modern ember gyakrabban keveredett a gyenyiszovai emberrel, mint a neandervölgyivel - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

gyenyiszovai
Egy 13 éves gyenyiszovai lány arca, amelyet DNS-minták alapján rekonstruáltak 2019-ben (kép forrása: hvg.hu / Maayan Harel / Cell)

Emellett fényt derítettek arra is, hogy Amerika első lakóihoz köthető az emberiség korai történetének legnagyobb népességnövekedése, és hogy az eurázsiaiak kevesebb lokális genetikai sajátosságokkal rendelkeznek, mint a világ többi részének lakói.

Chris Tyler-Smith, a nagy-britanniai Hixtonban lévő Wellcome Sanger Intézet kutatója és munkatársai összehasonlították a világ 54 különböző népességcsoportjából származó 929 ember örökítőanyagát.

Mennyiségét tekintve nincs nagy különbség abban, mennyi örökítőanyag származik a gyenyiszovai embertől és mennyi a neandervölgyitől.

A neandervölgyiek esetében ez 2,4 százalékot jelentett a Föld északi, 2,1 százalékot a Föld nyugati részének lakosságában az afrikai kontinenst leszámítva.

Nyugat-Afrikában létezik egy népességcsoport, melyben minimális a neandervölgyiektől származó arány: a jorubáknál mindössze 0,18 százalék. Ez a rész a szakértők szerint vélhetően a nyugati eurázsiaiaktól származik, akik később keveredtek ezzel a népcsoporttal.

Az óceániai modern emberben 2,8 százalék a gyenyiszovaiaktól származó örökítőanyag aránya, ez lényegesen nagyobb, mint a neandervölgyi arány az Afrikán kívüliekben.

A neandervölgyi arány minden ma élő ember örökítőanyagában nagyjából hasonló mértékben van jelen, így feltételezhető, hogy egyetlen csoporttól - populációtól - származik.

Vannak azonban kisebb eltérések, ami alapján kizárható, hogy a modern emberben lévő neandervölgyi hányad egy "Ádámtól és Évától" származhat - véli a kutatásban részt vevő Sabine Felkel, a bécsi Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyetemének (BOKU) munkatársa.

A gyenyiszovai és a modern ember közötti kapcsolat jóval sokoldalúbb volt. A szakértő szerint az eredmények alapján abból indulnak ki, hogy a mai populációk elődei többször léptek kapcsolatba a különböző gyenyiszovai populációkkal.

A tudósok az örökítőanyagok alapján megszerzett információk alapján kiszámolták, hogy az Amerikába 15 ezer éve bevándorló első emberek produkálták érkezésük után az emberiség történetének legnagyobb népességnövekedését.

Az örökítőanyagok világszintű összehasonlításából az is kiderült, hogy Európában és Ázsiában kevesebb lokális genetikai variáns létezik, mint az Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Óceániában élő emberek esetében.

Ezek szerint a migráció és a különböző népcsoportok keveredése tíz évezrede gyakori folyamat Eurázsiában. A világ többi részében jóval több a genetikailag elkülönülő populáció.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!