Arcot kapott a gyenyiszovai ember a modern tudomány segítségével
2019. szeptember 23. 15:52 MTI
Izraeli tudósok rekonstruálták a gyenyiszovai ember csontvázát egy 70 ezer évvel ezelőtt élt 13 éves lány csontmaradványaiból nyert DNS-minták alapján.
Korábban
A gyenyiszovai ember létezését egy 2008-ban az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban talált ujjperc alapján állapították meg. Azóta csak kevés gyenyiszovai fosszíliát találtak a kutatók: egy állkapocscsontot, három zápfogat és egy ujjhegyet. A neandervölgyi emberek csoportjából kiváló gyenyiszovai ember DNS-ét a megtalált maradványokból 2012-ben szekvenálták.
Liran Carmel, a jeruzsálemi Héber Egyetem genetikaprofesszora elmondta, annak ellenére, hogy nagyon kevés lelet maradt fenn, sikerült elkészíteniük a gyenyiszovai ember teljes csontvázát. Carmel kutatócsoportja kifejlesztett egy technológiát, amellyel megfejtették az ősi DNS-t, és ami még fontosabb, a génaktivitást.
A génaktivitás például különbözik a békánál és az ebihalnál, hiába azonos a DNS-ük. Ennek hála először készülhetett el részletes anatómiai rekonstrukció, ami megmutatja, milyenek voltak ezek az emberek, akik a professzor szerint "nagyon hasonlítottak hozzánk". Ugyanakkor a génaktivitás feltérképezésével meg tudták állapítani, hogy anatómiailag mennyiben különbözött a modern embertől és a neandervölgyi embertől.
A tudósok 56 vonást azonosítottak, amelyben a gyenyiszovai ember különbözött, főként a koponyaformájában. Ez alapján készült el 85 százalékos pontossággal a gyenyiszovai csontváza.

A ferde homlok, a hosszú arc, a nagy medence a neandervölgyivel mutat hasonlóságot, de a nagyon széles koponya és a fogazat nagy íve már a gyenyiszovai jellegzetessége. A kutatók szerint a gyenyiszovainak sötét volt a bőre, a szeme és a haja.
A 13 éves gyenyiszovai lány csontvázának rekonstrukciójához egy művész közreműködésével készült el a fej és az arc rajza, amelyet a tanulmánnyal együtt tettek közzé a Cell című tudományos folyóiratban.
Korábbi kutatások szerint mintegy 800 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki. Majd nagyjából 400 ezer éve újabb kettéválás következett be, amikor a gyenyiszovai ember csoportja kivált a neandervölgyiből. Ez a csoport ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Városliget
- Best of Városliget: izgalmas történetek 120 hektáron
- Léggömbök, léghajók és Zeppelinek Budapest fölött
- Ártatlan flörtök és világbajnok sportolók a századeleji Műjégen
- A Városligetben ugrott be a váltóáramú dinamó ötlete Teslának
- Szupersztárok a korabeli Városligetben
- Világító szökőkút és gázlámpák: fényárban úszó Városliget
- Százszámra készültek termeiben az ország köztéri kőszobrai – a Millennium Házának története
- Felvonuló harckocsik és száguldó versenyautók: dübörgő térfoglalás a Ligetben
- A gyengénlátók is otthonra leltek a Városligetben
- Halászhajók is mentették a szövetséges katonákat Dunkerque-nél tegnap
- 10 tény a gyarmati Jamestownról tegnap
- Elhunyt Gyarmathy Lívia filmrendező, a magyar mozgókép mestere tegnap
- Még az államhatalom sem szakíthatta el a színpadtól Bárdy Györgyöt tegnap
- Kereskedelmi pálya és frontszolgálat után talált rá a színművészetre Lukács Pál tegnap
- Hiába az apai örökség, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Kossuth Ferenc 2022.05.25.
- Kettős játszmát folytatott semlegességéért Törökország a II. világháborúban 2022.05.25.
- Fegyver helyett fényképezőgéppel járta a háborúk frontvonalait Robert Capa 2022.05.25.