Miért viseltek gyapjúruhát Pompejiben a Vezúv kitörésekor?

Pompeji pusztulása a Vezúv Kr. u. 79-es kitörésekor máig vitákat kelt: az áldozatok ruházata most új szempontból világít rá az esemény körülményeire.

Szokatlan ruházat Pompeji pusztulásának idején

Pompeji pusztulása idején a körülmények szokatlanok lehettek – állítja egy új kutatás. A város áldozatairól készült ikonikus gipszöntvények közül 14-et vizsgálva a kutatók azt találták, hogy legalább négy ember gyapjúruhát viselt halálakor. Ez azért keltett figyelmet, mert a hagyományos elképzelések szerint a Vezúv kitörése augusztus végén történt, amikor Dél-Itáliában általában meleg az idő.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták: a gyapjú jelenléte nem feltétlenül a hideg bizonyítéka. Az anyag védelmet nyújthatott a forró hamu, a mérgező gázok vagy a lehulló törmelék ellen is.

Pompeji pusztulása és a dátum kérdése

A vizsgálat kapcsolódik ahhoz a régi vitához, amely szerint a Vezúv kitörése nem augusztusban, hanem egy későbbi, hűvösebb hónapban történt. A hagyományos dátumot az ifjabb Plinius levelei alapján Kr. u. 79. augusztus 24-re teszik, amelyet a „Nonum Kalendas Septembres” megjelöléssel rögzített.

E beszámolók azonban a középkor során többször másolásra kerültek, és a hónap megjelölése körül filológiai bizonytalanságok alakultak ki. Bár sok kutató továbbra is az augusztusi dátumot tekinti irányadónak, mások őszi gyümölcsleletekre, falfeliratokra és pénzérmékre hivatkozva későbbi időpontot valószínűsítenek. A kérdés ma sem tekinthető véglegesen lezártnak.

Miért volt általános a gyapjú Pompejiben

Pedar Foss, a DePauw Egyetem történésze és régésze szerint a gyapjúviselet önmagában nem utal rendkívüli időjárásra. Az ókori római világban a gyapjú volt a legelterjedtebb textil: tartós, nedves állapotban is meleg, és széles társadalmi rétegek számára hozzáférhető maradt.

A lenből készült vászon kényesebb volt, míg a selymet és a pamutot elsősorban az elit engedhette meg magának. Foss szerint az ókorban használt ruházat döntő többsége gyapjúból készült, függetlenül az évszaktól.

Mit mutatnak a gipszöntvények Pompeji pusztulásáról

A kutatást Llorenç Alapont, a Valenciai Egyetem régésze vezette. A vizsgálat során a pompeji gipszöntvényeken megőrződött szövetnyomokat elemezték. Ezek az öntvények a 19. század óta készültek úgy, hogy gipsszel töltötték ki a vulkáni hamu által hátrahagyott üregeket.

Pompejiben összesen 104 ilyen öntvényt hoztak létre. Ma már nem alkalmazzák ezt a módszert, mert fennáll a veszélye annak, hogy a csontmaradványok károsodnak. A ruházat nyomai alapján az áldozatok többsége kétrészes öltözetet viselt: gyapjú tunikát és köpenyt.

Védekezés vagy megszokás

A ruházat típusa nem különbözött attól függően, hogy az emberek házon belül vagy az utcákon haltak meg. Ez arra utal, hogy mindennapi viseletről volt szó. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a gyapjú védelmi szerepet is betöltött a nagyjából 18 órán át tartó vulkáni esemény során.

A kutatás nem foglal állást a Vezúv kitörésének pontos dátumáról. Csupán arra mutat rá, hogy Pompeji pusztulása idején viselt ruházat többféleképpen értelmezhető, és önmagában nem dönt az időjárási vitában.

Mit ad hozzá a kutatás Pompeji történetéhez

Pedar Foss szerint Alapont és munkatársai munkája azért jelentős, mert pontosabb képet ad arról, mit viseltek az emberek Pompejiben haláluk pillanatában. Az időjárásra vonatkozó következtetések azonban nem egyértelműek.

Pompeji pusztulása továbbra is összetett történeti kérdés, ahol a legapróbb részletek – akár egy ruhaszál lenyomata – is új értelmezési lehetőségeket nyithatnak meg.