2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mi mindent építettek az idők során a Városligeti-tóra?

2021. március 8. 16:09

Nem a 2017-es vizes világbajnokság volt az első alkalom, amikor különleges építménynek adott helyet a Városligeti-tó. Elődeink már a 19. században rájöttek, hogy kiváló rendezvényhelyszín a könnyen megközelíthető, gyönyörű fekvésű vízfelület. Ráadásul télen is kiválóan használható, amikor mindenütt jég borítja.

Az 1890-es évektől látványos jelmezes mulatságokat rendeztek a befagyott Városligeti-tó jegén. A jégünnepélyek forgatókönyve a következő volt: több száz egyleti tag közreműködésével, hóból, jégből díszleteket építettek, majd előadtak egy jégre komponált, nagyszabású, látványos mesét. Az egyleti tagok 1893-ban egy farsangi történetet adtak elő. A történet szerint a karnevál hercege kiszabadította a jégvárban raboskodó szíve hölgyét, Schönfeld Vilma kisasszonyt, majd az egybekelést nagyszabású báli forgataggal ünnepelték.

Az 1896-os millenniumi kiállításon több építményt is elhelyeztek a városligeti tavon. A vízből kiemelkedő, cölöpökre épített ős-halászat pavilonjában Herman Ottó gyűjtése alapján ismerhették meg a látogatók az ősfoglalkozásokat, köztük kiemelten a halászat eszközeit. A tó másik oldalán egy csónakokra erősített, ideiglenes pontonhíd vezetett a Honvédség pavilonjához. A kiállítás idejére egy hajókikötőt is létesítettek a tavon, ahonnan sétahajók indultak.

A milllenniumi kiállításhoz hasonló pompájú, hatalmas katolikus rendezvény színhelye volt a főváros 1938-ban. A 34. Eucharisztikus Világkongresszuson több mint félmillió hazai és külföldi zarándok vett részt. A központi ünnepségek helyszínéül az erre az alkalomra lekövezett Hősök terét választották. A tér szomszédságában elterülő Városligeti-tóra mesterséges szigetet építettek, az ott elhelyezett széksorokról sokezren kísérhették figyelemmel az ünnepi eseményeket.

A Városligeti-tó sporttörténelme is igen gazdag. 1895 és 1963 között négy alkalommal rendeztek a ligeti jégpályán műkorcsolya világbajnokságot (1909, 1929, 1935, 1939) és négy alkalommal Európa-bajnokságot (1895, 1909, 1955, 1963). Mindegyik világversenyre alaposan beépítették a tavat. A jégpálya köré lelátókat emeltek a közönségnek, öltözőket, melegedőket és technikai helyiségeket alakítottak ki a tó területén.

Az 5600 négyzetméteres, gépi hűtésű műjégpálya 1926-ra készült el. Ettől kezdve egymást követték a nézők tömegeit vonzó, rangos hokimérkőzések is a tavon. 1926-ban a Liget jégkorong Európa Bajnokságnak adott otthont, 1936-ban pedig a világhírű kanadai hokiválogatott játszott itt népes közönség előtt.

A II. világháború után beköszöntő, új történelmi korszakban sem maradt beépítetlen a vízfelület. Az 1960-as években a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik népszerű kiállítási helyszíne volt a tó. A Ganz Hajógyár a Vajdahunyadvár elé építette kör alakú pavilonját, melyhez a vízből alig kiemelkedő, cölöpökön álló gyalogjárón lehetett eljutni. A hajógyári pavilon több éven át működött.

A 21. századba átugorva: 2001-ben magyar művészek alkotásait láthatta másfél hónapig a közönség a tó vizén. 2011 májusában pedig a Szépművészeti Múzeum szervezésében, nemzetközi projektként valósult meg az Art on Lake (Művészet a tavon) vízi kiállítás. A vízben elhelyezett, úszó vagy a tó medrébe rögzített műalkotások több hónapon keresztül láthatóak voltak a hídról, a sétányokról, és körbe is csónakázhatták őket az érdeklődők.

2014-ben a Városligeti-tó medrébe épített platformon zajlott az Art Moments (AMS) elnevezésű közép-európai vizuális művészeti fesztivál. A vízzel körülvett rendezvényterületen helyet kapott a Városliget történetét bemutató, ötletes kiállítás is, melyet a nézők belülről, az alagútszerű folyosón végighaladva, vagy kívülről, az idővonalra fúrt lyukakon „kukkolva” is megtekinthettek.

A 2017-es budapesti vizes világbajnokságnak a Dagály Úszó Aréna mellett több különleges helyszíne is volt. A szinkronúszók a Városligetben kápráztatták el a helyszínre látogató közönséget. A televíziónézők pedig világszerte a festői háttérként szolgáló Vajdahunyad várával láthatták a közvetítést a versenyről.

A tó medrében két mobil medencét építettek föl, melyek közül a kisebb egy 25 méteres bemelegítő medence, a nagyobb pedig egy 50x25 méteres, 3 méter mély versenymedence volt, amely 3750 köbméter vizet fogadott magába. A nézőtérrel együtt ez volt az eddigi legnagyobb építmény a Városligeti tavon. (x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az 1909-es jégünnepélyen a neves szobrászművész, Stróbl Alajos mintázta meg a tavon Mátyás király hatalmas méretű jégszobrát (Vasárnapi Újság, 1909)Az ős-halászat pavilonja a tavon 1896-ban, háttérben a történelmi főcsoporttal (Fortepan / Fodor István)A világkongresszus előkészületei során lecsapolták a városligeti tavat és kitisztították a medrét 1938-ban. A képeken a mesterséges sziget építési munkálatai és a tribünök elhelyezése a tóban 1938 tavaszán (korabeli sajtófotók)Az 1939-es műkorcsolya világbajnokságon a tribünöket közvetlenül a szabványos méretű jégpálya köré, a tó medrébe építették, hogy a nézők minél közelebbről láthassák a versenyzőket (Fortepan)A kanadai Kimberley Dynamiters jégkorongcsapat vendégjátéka a magyar válogatott ellen 1937. január 10-én a városligeti tavon. A nézők, hasonlóan a műkorcsolyázáshoz, közvetlenül a pálya mellett felállított tribünökről figyelik a mérkőzést (Fortepan / Császy Alice)A korabeli panorámaképeslapon a kerek hajógyári pavilon és a műjégpálya hatalmas lámpaoszlopai mellett a vízfelületen több más építmény is látható, ezek vízzel körülvett vendéglátóhelyek lehettek (képeslap, 1967-69, magángyűjtemény)A város szívében elhelyezkedő, 35 ezer négyzetméteres szabadtéri vízfelület olyan különleges bemutatkozási lehetőséget kínált a vállalkozó szellemű nemzetközi művészgárdának, amely egyetlen múzeumban sem biztosítható a világon (szepmuveszeti.hu)A Liget kétszázéves történetét áttekintő vándorkiállítás első bemutatkozása a városligeti tavon (a szerző felvétele, 2014)A vizes vb egyik legszebb helyszíne: a szinkronúszók medencéi és nézőtere a Városligeti tavon,  Vajdahunyad vára szomszédságában (fina-budapest2017.com)A magyar szinkronúszó válogatott jó hangulatban a nagy verseny előtt, a vizes vb városligeti gyakorló medencéjénél (mszusz.hu)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár