Melyik művészeti alkotás jellemezheti legjobban az egyes európai országokat?

A kozákok vakmerő levele, egy hazáját féltő lengyel nemes és egy évszázadok óta megfejthetetlen mosoly. Egy, a napokban közzétett különleges térkép Európa országait leghíresebb képzőművészeti alkotásaik szerint ábrázolja. A listán a mára legendássá vált festmények vagy éppen meghökkentő művészeti megoldások mellett helyet kaptak a múlt drámai eseményeit és híres történelmi személyiségeket megörökítő művek is. A következőkben a listából szemezgettünk.

Lengyelország tragédiája

A 19. században alkotott Jan Matejko Lengyelország egyik leghíresebb művésze. Kedvelt témája volt a viszontagságos lengyel történelem különböző epizódjainak ábrázolása. A Rejtan a szejmen című festménye azt az esetet örökíti meg, amikor Tadeusz Rejtan, mint Navahrudak városának küldöttje egy drámai lépésre szánta el magát a lengyel országgyűlésben. A Szejm ugyanis ekkor tárgyalta Lengyelország első felosztásának kérdését 1773-ban. Az osztrák, orosz és a porosz nagyhatalmak megvesztegették és megfélemlítették a lengyel képviselők többségét annak érdekében, hogy támogassák területi követeléseiket. Rejtan, amikor látta, hogy jogi érvekkel már nem érhet sikert, az elbeszélések szerint letépte magáról ruháját és befeküdt a tanácsterem ajtajába, hogy testével akadályozza meg, hogy a képviselők elhagyják a tanácstermet. Ez ugyanis egyet jelentett volna a vita lezárásával – és Lengyelország felosztásának szentesítésével.

Da Vinci megfejthetetlen mosolya

Talán nincs is olyan ember a világon, aki ne ismerné az itáliai reneszánsz halhatatlan mestere, Leonardo Da Vinci leghíresebb alkotását, a Mona Lisát. A festmény valójában egy portré, amely valószínűleg a firenzei nemesi családból származó Lisa Gherardinit ábrázolja. Az alkotást még I. Ferenc francia király vásárolta meg és bár meglehetősen hányattatott sorsa volt az évszázadok alatt, a mai napig Franciaország tulajdonában áll és a Louvre-ban tekinthető meg. Sejtelmes mosolya napjainkig foglalkoztatja a művészettörténészeket és a laikus érdeklődöket egyaránt.

Az öreg halász három arca

Magyarországot Csontváry Kosztka Tivadar Az öreg halász című festménye képviseli az Indy100 összeállításban. A dualizmus korában alkotó festő egyedi stílusát kortársai még nem igazán értékelték, napjainkra azonban már a hazai művészettörténet legjelentősebb alakjai között tartják számon. Az öreg halászt ábrázoló festménye azáltal vált igazán közismertté, hogy kiderült, a halász első ránézésre asszimetrikus arca valójában két másik festményt rejt. Ha tengelyesen tükrözzük az alkotást, akkor az egyik oldalon egy nyugodt tengeren, csónakjában ringatózó idős férfit láthatunk, míg a másik oldalról nézve maga az ördög látható egy koporsóban ülve, mögötte pedig viharos tenger és egy éppen kitörő vulkán tűnik elő.

A büszke kozákok vakmerő levele

A17. század második felében IV. Mehmed török szultán meghódolásra szólította fel az Azovi-tenger partvidékén, a mai Ukrajna területén élő zaporozsjei kozákokat. Levelében a következőket írta:

„Én, a Szultán, a Tündöklő Porta ura, Muhammed fia, a Nap és a Hold fivére, Isten unokája és földi helytartója, a Makedón, Babilóniai, Jeruzsálemi királyságok, Nagy és Kis Egyiptom ura, a királyok felett király, uralkodó az uralkodók felett, példátlan lovag, senki által sem legyőzött harcos, az élet fájának birtokosa, Jézus Krisztus sírjának megingathatatlan őre, magának Istennek bizalmasa, a muzulmánok reménysége és vígasza, a keresztények megfélemlítője és nagy védelmezője, megparancsolom nektek, zaporozsjei kozákok, hogy önként adjátok meg magatokat nékem, mindenfajta ellenállás nélkül, és engem a ti támadásaitokkal sem merjetek nyugtalanítani. Törökország Szultánja, IV. Muhammed.”

A kozákokat természetesen keményebb fából faragták, minthogy egyszerűen megadják magukat, ezért egy meglehetősen kemény hangvételű válaszlevelet intéztek a szultánhoz, amelynek megfogalmazását Ilja Repin is megörökítette A zaporozsjei kozákok levelet írnak a szultánnak című festményével. A kozákok levele így hangzott:

„A zaporozsjei kozákok a török szultánnak!

Te – török sátán, az átkozott ördög testvére és rablótársa, magának Lucifernek titkára! Az ördögbe is, hát milyen lovag vagy te, ha csupasz seggel még egy sünt sem bírsz agyoncsapni? Az ördög kiszarja, a sereged meg felzabálja. Nem vagy te jó arra, hogy keresztény fiak éljenek alattad, a seregedtől nem félünk, földen és vízen megütközünk veled. Te babilóniai szakács, makedóniai kerékbetörő, jeruzsálemi serfőző, alekszandriai kecskebaszó, a Nagy és Kis Egyiptom disznópásztora, örmény disznó, tatár tegez, kamenyecki hóhér, podolszkiji gonosztevő, a világ és alvilág bohóca, magának a viperának unokája, és a faszunk görbülete. Te disznópofa, te kancasegg, te hentes kutyája, te kereszteletlen tökfej, hogy baszom azt anyádat. No, imígyen szóltak hozzád a zaporozsjeiek, te takony. Még a keresztények disznajait sem fogod te terelgetni. Most befejezzük, mivel a dátumot nem tudjuk, kalendáriumunk nincs, a Hold az égen (szójáték, mert hónapot is jelent a „meszjac”), az év az évkönyvben, a nap meg ugyanaz, mint nálatok. Ezért seggbe is csókolhatsz minket.

Aláírók: Iván Szirko ezredatamán és az egész zaporozsjei sereg.”

A háború borzalma

Kevés olyan művészeti alkotás van, amely olyannyira jól szimbolizálná a háború borzalmait, mint Pablo Picasso Guernica című festménye. A kép a spanyol polgárháború egyik legvéresebb mozzanatát, a baszkföldi Guernica városának 1937-es német és olasz repülőgépek általi bombázását örökítette meg. Az ártatlan városlakók halálára és szenvedéseire rámutató mű rövidesen az egész világon ismertté vált és napjainkra a háborúellenesség egyik legfontosabb szimbólumává emelkedett.

A szigorúan szubjektív alapon készült teljes lista

Albánia: Argoszi Onufri 16. századi albán festőművész a kisded Jézust a jobb karjában tartó Szűz Máriát ábrázoló ikonfestménye.

Andorra: A Sant Miquel d’Engolasters templom apszisának 12. századi díszítése

Ausztria: Gustav Klimt A csók című festménye

Belgium: René Magritte Az ember fia című festménye

Bosznia-Hercegovina: Karlo Mijic Hegyi tájkép című festménye

Bulgária: Ivan Mrkvicka Rachenitsa tánc című festménye

Ciprus: Stelois Votsis festménye

Csehország: Viktor Oliva Az abszint ivó című festménye

Dánia: Edvard Eriksen A kis hableányt ábrázoló szobra

Egyesült Királyság: William Turner A Téméraire hadihajó utolsó útja a Temzén napnyugtakor című festménye

Észtország: Adamson-Eric Fél-akt csíkos szoknyában című festménye

Fehéroroszország: Marc Chagall A hegedűs című festménye

Finnország: Hugo Simerg A megsebzett angyal című festménye

Franciaország: Calude Monet Impresszió, a felkelő nap című festménye

Görögország: A milói Vénusz szobra

Hollandia: Johannes Vermes Lány gyöngy fülbevalóval című festménye

Horvátország: Vjekoslav Karas Lanton játszó római asszony című festménye

Írország: Francis Bacon Lucian Freud három tanulmánya című alkotása

Izland: Pórarinn B. Porláksson Pingvellir című festménye

Lengyelország: Jan Matejko Rejtan a szejmen című festménye

Lettország: Janis Rozentals Templom után című festménye

Litvánia: Mikalojus Konstantinas Čiurlionis Királyok meséje című festménye

Luxemburg: Nico Klopp festménye a Mosel folyóról

Macedónia: A Párizsi zsoltároskönyv a 10. századból

Magyarország: Csontváry Kosztka Tivadar Az öreg halász című festménye

Málta: A filermói Boldogasszony

Moldova: Mihail Grecu Lányok Ciadar Lungából című festménye

Monaco: I. Ranieri portréja

Németország: Caspar David Friedrich Vándor a ködtenger felett című festménye

Norvégia: Edward Munch Sikoly című festménye

Olaszország: Leonardo Da Vinci Mona Lisája

Oroszország: Isaac Levitan Arany ősz című festménye

Portugália: José Malhoa Le Fado című festménye

Románia: Nicolae Grigoresco Car Cu Boi című festménye

Spanyolország: Pablo Picasso Guernica című festménye

Svájc: Alberto Giacometti A sétáló férfi című festménye

Svédország: Carl Larsson Reggeli a nagy nyírfa alatt című festménye

Szerbia: Paja Jovanovic A sebesült  montenegrói című festménye

Szlovákia: Albin Brunovsky munkája

Szlovénia: Ivan Grihar Tavasz című festménye

Törökország: Osman Hamdi Bey A teknősidomár című festménye

Ukrajna: Ilya Repin A zaporozsjei kozákok levelet írnak a szultánnak című festménye

Vatikán: Michelangelo Ádám teremtése című festménye