Méhészként kereste kenyerét a Mount Everest meghódítója
2020. május 29. 08:47 Múlt-kor
„Nos, George, megfogtuk a gazfickót!” - így foglalta össze röviden Edmund Hillary hegymászó barátjának, George Lowe-nak a Mount Everest meghódításának történelmi tényét 1953. május 29-én, 11.30 perckor.
Korábban
A „gazfickót” egy brit mérnökről és geodétáról Sir George Everestről neveztél el, aki mellesleg India első feltérképezéséből is kivette a részét. Névadókhoz méltóan, a britek voltak az elsők, akik megpróbálkoztak a világ legmagasabb csúcsának a meghódításával is. Bár az 1922-es expedíció sikertelenül végződött, George Finch-nek sikerült egészen 8320 méterig felmásznia.
A két évvel későbbi csúcstámadás már emberéleteket követelt: két legendás hegymászó George Mallory és Andrew Irvine rejtélyes körülmények között, 8450 méteres magasságban eltűnt. Tulajdonképpen még ma is vita tárgya, hogy vajon feljutottak-e a világ tetejére vagy sem.
Mallory és a Mount Everest halálos „csúcstalálkozója” idején az új-zélandi Edmund Hillary még csak öt éves volt. Hillary vonzalma a hegymászáshoz 16 éves korában kezdődött egy a Mount Ruapehu vulkánhoz indított kirándulásnak köszönhetően.
Miközben méhészként kereste a kenyerét, az ambiciózus fiatalemberből lassan profi hegymászó lett, aki élete nagy lehetőséget 1953-ban kapta meg, amikor beválogatták az 1953-as brit Mount Everest expedíció tagjai közé.
Az 1953-ban a Mount Everestre indított expedíció már a kilencedik próbálkozás volt a sorban, amelynek célja a világ legmagasabb pontjának meghódítása volt. Az oxigénpalackokkal felszerelt csapat április és május folyamán fokozatosan, táborról-táborra haladt a csúcs felé.
Az első csúcstámadást Tom Bourdillon és Charles Evans nevéhez fűződik, akik május 26-án indították el akciójukat. A hegymászó páros 100 méterre volt a csúcstól, de légzőkészülékük, amely az éltető oxigént pumpálta szervezetükbe, csődöt mondott, így a kimerült alpinistáknak vissza kellett fordulniuk
A „második hullám” Tendzing Norgaj nepáli serpa hagymászó és Edmund Hillary, aki két órával a nagy menetelés előtt még a csonttá fagyott bakancsát melegítette, azonban sikerrel járt és május 29-én 11.30 perckor felért a világ tetejére, a 8848 méter magas csúcsra.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Első alkalommal nevesítettek egy maja csillagászt 19:38
- Kétezer éves, működőképes lepárlót fedeztek fel Kínában 17:56
- Feltárták Nagy Ottó 10. századi loburgi erődítményét 17:17
- Kikötővárosok demokratikus történelmét vizsgálja egy új kutatás 16:28
- Kirekesztő, rasszista és szexista lett a levéltári anyagokon betanított mesterséges intelligencia 15:36
- Megtalálhatták az első niceai zsinat templomának maradványait 13:48
- Ókori szandálokat találtak egy spanyolországi bányában 12:50
- Modern társadalmi igények formálják a skandináv múzeumok vikingképét 12:15














