Megtiltotta a srebrenicai mészárlás és Szarajevó ostromának oktatását a boszniai szerb elnök

A szarajevói sajtó beszámolói szerint a boszniai szerb elnök heves reakcióját az váltotta ki, hogy a százezer halálos áldozatot követelő, 1992-1995-ös boszniai háborúról eddig nem tanultak a diákok az iskolában. A nemzetközi közösség erre vonatkozó javaslatát mindeddig tiszteletben tartotta Bosznia-Hercegovina mindkét országrésze, azaz a főként bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció, valamint a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság is. A bosnyák-horvát országrészben azonban most olyan tankönyvek jelentek meg, amelyekben megtalálható a háború leírása, egyebek mellett a Szarajevó szerb ostromára, valamint a srebrenicai mészárlásra vonatkozó rész is.

"Azokból a tankönyvekből itt soha nem fognak oktatni. Haragudjon csak, aki akar. Ha ilyen történeteket akarnak oktatni, akkor menjenek a Bosznia-hercegovinai Föderáció iskoláiba. Azt mi nem akadályozhatjuk meg" - fogalmazott Dodik. Lehetetlennek nevezte, hogy olyan könyvekből oktassanak a szerb országrészben, amelyekben arról írnak, hogy a szerbek népirtást követtek el és ostrom alatt tartották Szarajevót. "Ez nem igaz, és ezt itt nem fogják tanítani" - szögezte le.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék egyebek mellett a srebrenicai népirtásban játszott szerepe miatt ítélte 40 év börtönre.

Szarajevót 44 hónapon át tartották ostromzár alatt a boszniai szerb csapatok. A városban 1992 áprilisa és 1996 februárja között mintegy 11 500-an haltak meg, közülük több mint 1600 gyerek. A helyi beszámolók szerint naponta átlagosan 300 gránátot lőttek a városra, aminek következtében legalább 50 ezren megsebesültek. A 380 ezres boszniai főváros az ostrom idejére víz, áram és fűtés nélkül maradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban