Megtalálták az amerikai kontinens legrégebbi csillagvizsgálóját

Az amerikai kontinens eddig ismert legrégebbi csillagászati obszervatóriumát tárták fel a perui partvidéken fekvő Áspero régészeti lelőhelyén – jelentette be a dél-amerikai ország kulturális minisztériuma. A Ruth Shady perui régész vezette kutatócsoport felfedezése empirikusan is bizonyítja, hogy az ötezer éves Caral-civilizáció lakói a komplex csillagászati ismereteiket már az ókorban a tengeri erőforrások és a mezőgazdasági ciklusok fenntartható összehangolására használták fel.

A Csendes-óceán partvidékén, Supe Puerto térségében feltárt kétszintes kőépítményt szándékosan egy stratégiai ponton, piramisszerű építmények közelében emelték. A helyszínről zavartalan panorámás kilátás nyílik a tengerpartra és a Supe-folyó alsó medencéjére, amely ideális feltételeket biztosított az égi jelenségek és a természeti táj interakcióinak rögzítéséhez.

A szakemberek négy elkülöníthető építési periódust azonosítottak az épületen, amely eredetileg nyilvános ceremoniális térként funkcionálhatott. A későbbi átépítések során egy ovális alaprajzú platformot alakítottak ki, amelynek közepén egy rituális és csillagászati célokat egyaránt szolgáló, függőleges kőoszlopot helyeztek el. A területen jelenleg is zajlik a feltárt talajrétegek és anyagmaradványok multidiszciplináris vizsgálata, hogy a radiokarbonos kormeghatározás segítségével felállítsák az építmény pontos kronológiáját.

Az ásperói felfedezés az amerikai kontinens legrégebbi ismert, a Krisztus előtti 3000 és 1800 közötti időszakban virágzó Caral-civilizációjának szervezettségébe nyújt páratlan betekintést. David Palomino, az ásperói régészeti lelőhely igazgatója rámutatott: az égitestek megfigyelése közvetlen gyakorlati haszonnal járt a helyiek tengeri tevékenységei során. A Nap, a Hold és a csillagok mozgásának követése lehetővé tette az időjárási változások, az árapály-jelenségek és a tengeri erőforrások elérhetőségének pontos előrejelzését, ami elengedhetetlen volt a sikeres halászathoz és a kagylógyűjtéshez.

Aldemar Crispín régész megállapítása szerint az időmérés és a csillagászati ciklusok megértése biztosította azt az alapot, amelyre a korabeli társadalom mindennapi élete és logisztikája épült. A naptári rendszerek kidolgozása tette lehetővé a tengerparti halászközösségek és a folyóvölgyekben élő földműves társadalmak közötti szisztematikus gazdasági cserekereskedelmet.

A legújabb kutatási eredmények összességében megerősítik azt a tudományos álláspontot, miszerint a Caral-kultúra a mélyreható környezeti és kozmológiai ismereteinek köszönhetően évezredekkel a többi prekolumbián birodalom előtt képes volt saját életterének fenntartható és magas szintű igazgatására.