Megmenekült a fosztogatók markából egy ezeréves perui falfestmény

A falfestményt az i. sz. 8–14. század között fennállt Sicán-, más néven Lambayeque-kultúra tagjai festették mintegy ezer évvel ezelőtt egy templom falára. A templom léte ismert volt, de helyét sűrű növényzet tette nehezen megközelíthetővé, így soha nem tárták fel.

1916 húsvétján fosztogatók, helyi szóval huaquerók vették célba a templomot, akik eladható műtárgyakat keresve járták a perui régészeti lelőhelyeket. Ekkoriban hagyományszámba ment a huaquerók között, hogy a nagyhetet a „pogányok” templomainak kifosztásával ünnepeljék.

Kutatásuk azonban nem vezetett eredményre, és amikor nem találtak rá a remélt arany- és ezüsttárgyakra, az ásás során felszínre került falon látható színes falfestmény elpusztítása mellett döntöttek. A hatóságok az utolsó pillanatban akadályozták meg őket ebben.

Heinrich Brüning néprajzkutató, aki a 19-20. század fordulóján több ezer fotón dokumentálta a perui régiségeket, Lambayeque-ben élt, és miután tudomást szerzett a felfedezésről, lefényképezte a falfestményt és a templomot, amelyet az előbbi után Huaca Pintada néven ismerünk. (A huaca a kecsua nyelvekben nagy jelentőségű, szentként tisztelt tárgyat vagy helyet jelent, a pintada pedig spanyolul annyit tesz: „festett”.)

A frusztrált fosztogatók később úgy döntöttek, visszatérnek elpusztítani a falfestményt, és sokáig úgy tudtuk, ebben sikerrel is jártak, és az egyedül Brüning fotóin és jegyzeteiben maradt fenn. A kutatók az elmúlt száz évben egyedül ezeket használva tudták tanulmányozni a Huaca Pintada különleges ikonográfiáját. A templom ugyanis magánterületen állt, és a tulajdonos család kötelességének tekintette annak őrzését; a fosztogatókkal kapcsolatos fiaskó után nem kívántak másokat az ősi hely közelébe engedni.

Csak 2018-ban érte el Sâm Ghavami svájci régész és perui kollégája, Christian Cancho, hogy ásatásokat folytathassanak a templom területén. Idén október 11-én, a kutatás harmadik évében, a régészek kincsre bukkantak: egy 30 méter hosszú, ragyogó vörös, sárga, fehér, fekete, kék és barna színekkel festett falra.

Mint kiderült, annak idején a fosztogatók csak a falfestmény rövid szakaszaira bukkantak rá. A festmény harcosok vonulását ábrázolja egy madárszerű vonásokkal bíró istenség felé. A menet fölött egy folyó látható, amiben halak úsznak egy völgybe. A festmény a Lambayeque-kultúra és elődjeik, a mocsikák (i. sz. 1–8. század) stíluselemeinek keverékét mutatja, és így az észak-perui művészet fontos átmeneti korszakának tanújele.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"