Megfejtették egy kétszáz éves vörös-tengeri térkép titkait

Fotó: Exeteri Egyetem

A John Cooper professzor vezette kutatócsoport egy huszonöt centiméter széles, hordozható tekercset vizsgált meg, amelyet Alexander Burnes brit felfedező és katonatiszt 1835-ben szerzett meg az indiai Kutch régióban egy ismeretlen hajóskapitánytól. Bár az európai tudósok korábban úgy vélték, hogy a dokumentum nem tartalmaz földrajzi szélességi és hosszúsági adatokat, az új elemzés rávilágított, hogy a térképen csillagászati navigációs információk, valamint a szélességi fokokat meghatározó adatok is szerepelnek.

A kutatóknak első alkalommal sikerült azonosítaniuk a térképen található mind a hatvanhat, dévanágari írással jegyzett helynevet, és meghatározniuk azok pontos koordinátáit. Emellett a térképen több mint száznyolcvan sziget, zátony, valamint vallási épületek és zászlók is helyet kaptak, amelyek a helyi politikai és adózási csomópontokat jelölték.

A kutatás egyben rávilágít a tizennyolcadik és tizenkilencedik század fordulójának indiai-óceáni kereskedelmi hálózataira, amelyek Indiát, az Arab-félszigetet és Afrika szarvát kötötték össze. A modern gudzsaráti térség hajósainak hagyományait tükröző térkép huszonkilenc irányszöget tartalmaz, amelyek a partvonalak fő irányát, a nyílt vízi haladást, illetve a kikötőkbe való biztonságos be- és kijutást mutatták.

Cooper professzor kiemelte, hogy bár a dokumentum a modern térképészet szabályai szerint nem tűnik pontosnak - a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl valós szögeitől eltér -, a torzítás a gyakorlatban a tekercs hordozhatóságát és könnyebb kezelhetőségét szolgálta. A térkép mnemotechnikai eszközként funkcionált az amúgy is komoly helyismerettel rendelkező tengerészek számára a világ legnehezebben hajózható vizein.

A műszeres európai navigáció elterjedése előtt az Indiai-óceán térségében az őslakos közösségek évszázadokon át a csillagok állásán és a mélyreható topográfiai ismereteken alapuló módszerekre támaszkodtak. Bár a Királyi Földrajzi Társaság birtokába 189 évvel ezelőtt bekerült térképet 1947 és 2022 között többször is vizsgálták, a korábbi európai kutatók nem ismerték fel annak tényleges navigációs funkcióit.

Katherine Parker, a társaság térképtárának vezetője hangsúlyozta: a gyűjtemények modern módszerekkel történő újraértékelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a nyugati tudomány megértse az évszázadokkal ezelőtt élt őslakos térképészek és hajósok kulturális és gyakorlati tudásának valódi értékét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?