Maszk-mustra: a múlt század farsangjai

Az Álarc nem kötelező című nyilvános rádiós műsor közönsége, 1964. (Fortepan/Szalay Zoltán) – a galéria megnyitásához kattints a képre!

A január 6-án, vízkereszttel kezdődő és húsvárvasárnapig tartó farsanghoz rengeteg hagyomány és szokás kapcsolódik. Ez az ünnepkör az ősi tavaszvárás időszaka, legjellemzőbb érzése az öröm, amely az evés-ivás, a lakodalmak, a disznótorok, a jelmezes, álarcos felvonulások és mulatságok köré szerveződik.

A középkorban az egyház szüntelenül tiltakozott e szokások ellen, mert az örömök féktelen tobzódását az ördög művének tartotta. A prédikációk azonban hatástalanok maradtak, a tradíciók pedig tovább éltek és koronként újabb elemekkel gazdagodtak.

Városon és falun, társadalmi rétegenként eltért, mivel ünnepelték a farsangot, emellett a külföldi tradíciók is felfedezhetők a magyar hagyományokban. Mátyás király például Itáliából hozatott álarcokat. Férfiak gyakran nőnek, nők pedig férfinak öltöztek, színdarabokat is előadtak, sőt állakodalmat és áltemetést is rendeztek.

A beöltözés, az átalakulás, a valaki vagy valami mássá válás varázsa a 20. században is megtalálta a helyét, gyerekek és felnőttek egyaránt részt vettek a hétköznapokat felforgató, a világot a sarkaiból kiforgató farsangi szokások fenntartásában.

Az örökzöld jelmezek egyike: a bohóc, 1913. (Fortepan/Kurutz Márton)

Soproni farsangolók csoportképe, 1928. (Fortepan/Hajdu András)

Erdő-tematika, 1935. (Fortepan/Schermann Ákos)

Jezsuita farsang, 1940. (Fortepan/Jezsuita Levéltár)

A Budapest Táncpalota (Moulin Rouge) farsangja a Nagymező utcában, Feleki Kamill és tánckara, 1959. (Fortepan/Bauer Sándor)

Az Álarc nem kötelező című nyilvános farsangi műsor felvétele a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, 1964. (Fortepan/Szalay Zoltán)

Aki mögé nem jó beülni, 1964. (Fortepan/Szalay Zoltán)

Farsangi műsor a Magyar Rádió Márványtermében, középen Antal Imre, 1968. (Fortepan/Szalay Zoltán)

Antal Imre a Magyar Rádió farsangján, 1968. (Fortepan/Szalay Zoltán)

Farsangi dekoráció 1969-ből. (Fortepan/Bauer Sándor)

Ipolydamásdi farsang, 1973. (Fortepan/Urbán Tamás)

Az űrhajózás lázában, 1979. (Fortepan/Mari Gabriella)

A kéményseprő 1979-ben is megkerülhetetlen szereplője volt a jelmezbálnak. (Fortepan/Mari Gabriella)

Egy másik bohóc 1983-ból. (Fortepan/Déri György)

„Az iskola rabja vagyok”, 1983. (Fortepan/Déri György)

Hollywood betör a farsangra, 1984. (Fortepan/Fortepan)

A királynő és színes udvara, 1985 (Fortepan/Déri György)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát