Marcus Aurelius korabeli római katonai tábort találtak Nagysuránynál

Fotó: ArÚ SAV – M. Ruttkay, M. Vojteček, M. Cheben, MH Invest

A felfedezésre egy épülő ipari park területén végzett, több mint százötven hektárt érintő régészeti leletmentés során került sor. A kutatók a mintegy 7,4 hektáron elterülő, a Krisztus utáni 166 és 180 közötti időszakra datálható létesítményben öt kaput azonosítottak. Szlovákia területén most először tártak fel úgynevezett claviculát, vagyis a bejáratot védő, félkörívben ívelt árkot és sáncot. Matej Ruttkay, az intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a Nyitra vidékén egyedülálló lelet egy fontos fehér foltot tölt ki a rómaiak Duna vonalától északra folytatott második századi hadműveleteinek térképén.

Az ásatás során a tábor védműveiben és a sebtében megásott sekély gödrökben nagy számú emberi csontvázat találtak, amelyek a vizsgálatok alapján római katonák földi maradványai. Marek Vojteček ásatásvezető tájékoztatása szerint a tetemek mellett páratlan gazdagságú katonai felszerelés is előkerült.

A leletanyag dárdahegyeket, nyílhegyeket, sisaktöredékeket, páncélokat, fibulákat, valamint a római lábbelik vasszegecseit foglalja magában. A tetemek elhelyezkedése és a fegyverek kifosztatlansága arra utal, hogy a tábor egy germán törzsekkel vívott, azonnali evakuálást kikényszerítő heves harc következtében semmisült meg.

Az érzékeny műtárgyakat a nyitrai laboratóriumokban konzerválják, több földtömböt pedig röntgenvizsgálatnak vetettek alá a szerves anyagok formájának megóvása érdekében. Michal Cheben kutatásvezető szerint a leletek elemzése többéves interdiszciplináris munkát igényel. A radiokarbon kormeghatározást a lengyelországi Poznańban, a mikromorfológiai vizsgálatokat Csehországban, míg az archeogenetikai elemzéseket a Bécsi Egyetem laboratóriumaiban végzik el.

Marcus Aurelius uralkodása alatt a Dunán áttörő germán kvádok és markomannok súlyos fenyegetést jelentettek a birodalom pannóniai tartományaira. Válaszul a légiók nagyszabású büntetőhadjáratokat indítottak a folyó északi partján, a mai Szlovákia területén. A katonai jelenlét eddigi legismertebb bizonyítékai a trencséni várhegy sziklájába 179 körül vésett felirat, illetve a zselízi tábor voltak. A nagysurányi erődítmény felfedezése megerősíti, hogy a rómaiak mélyen a Barbaricumban kiterjedt logisztikai hálózatot építettek ki a germán törzsek pacifikálására.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• Első világháborús lövészárkokat találtak VIII. Henrik egykori rezidenciájánál
• Első világháborús szellemflotta nyugszik a Mallows-öbölben
• Első világháborús magyar hadifoglyok sírköveit állítják ki Kazahsztánban
• Raszputyin valós és vélt szerepét elemzi Antony Beevor új könyve
• Történészek Trianonról és a nemzeti traumák 21. századi értelmezéséről
• Első világháborús Frommer Stop pisztoly került elő Kecskeméten