Magánadományból újítják fel Pompeji legimpozánsabb ókori lakóházát

Egy jelentős magánadománynak köszönhetően megkezdődött Pompeji legimpozánsabb ókori rezidenciája, a Marcus Fabius Rufus-ház átfogó restaurálása, számolt be róla az Associated Press hírügynökség. A mintegy 1,4 millió eurós költségvetésű projekt a több évtizede elzárt négyemeletes épületegyüttes freskóinak megmentését és turisztikai bemutatását célozza.

A római császári paloták mintájára épült luxusvilla felújítását teljes egészében egy német vállalkozó, Frank Hoefer finanszírozza. Az üzletember azután vette fel a kapcsolatot a régészeti parkkal, hogy elolvasta Gabriel Zuchtriegel igazgató Pompejiről szóló, 2023-ban megjelent könyvét.

A szponzor nyilatkozata szerint a történelmi rezidencia megmentése kivételes feladat, és a park nyitottsága az innovatív állagmegóvási megközelítések iránt különösen ösztönzőleg hatott az együttműködésre. A régészeti helyszín vezetése a jövőben bővíteni kívánja a hasonló magántőke-bevonásokat, amelyek hosszú távon a jegyárak csökkentését és a lelőhely fenntartható fejlesztését is elősegíthetik.

A Marcus Fabius Rufus-ház Pompeji egykori városfalára épült, és a település legnagyobb ismert magánrezidenciájának számít. A négyemeletes, folyosók és lépcsőházak valóságos labirintusából álló épületegyüttes az 1980-as évek óta zárva tartott a látogatók előtt. A komplexum szerkezeti megerősítését a szakemberek már a 2021 és 2023 közötti időszakban elvégezték. A jelenlegi munkálatok elsősorban a belső terek díszítéseire és a falfestmények konzerválására összpontosítanak. A legértékesebb műalkotások között szerepel a rezidencia egyik kápolnájában található híres Pompeji Vénusz-freskó.

Az állagmegóvás mellett a régészeti park nagy hangsúlyt fektet az épület fizikai és virtuális bemutathatóságára. A kutatók digitális technológiák fejlesztésével is segítik a jövőbeli látogatókat abban, hogy átlássák az ókori ház rendkívül bonyolult és kiterjedt alaprajzát. Zuchtriegel igazgató megfogalmazása szerint a terek gazdagsága egy 19. századi nápolyi palota hangulatát idézi, jóllehet egy kétezer éves római kori építményről van szó. A tervek szerint a helyreállított komplexum egy része már az idei karácsonyi szezonban megnyílik a vezetett turistacsoportok számára.

A fényűző ingatlan eredeti tulajdonosa a régészeti adatok alapján a helyi közigazgatás egyik magas rangú tisztviselője vagy a császári udvartartás egy felszabadított rabszolgája lehetett. A római elit a Kr. u. 1. században előszeretettel építtetett többszintes, panorámás villákat a városfalak peremén, kihasználva a természetes lejtőket és a tengerre nyíló kilátást. Ezek a rezidenciák nemcsak lakóhelyként szolgáltak, hanem a tulajdonos társadalmi státuszát és gazdasági hatalmát is reprezentálták. A belső terek gazdag díszítése, a mitológiai jeleneteket ábrázoló freskók és a privát szentélyek mind a korszak hellenisztikus hatásokat mutató luxusigényeit tükrözték.

Pompeji virágzó mindennapjainak a Vezúv Kr. u. 79-ben bekövetkezett kitörése vetett véget. A vulkáni hamuból és horzsakőből álló, több méter vastag réteg évszázadokra betemette a várost, hermetikusan konzerválva az épületeket és a mindennapi élet használati tárgyait. A természeti katasztrófa elpusztította a Marcus Fabius Rufus-házat is, amelynek romjai között a jelenlegi feltárások és munkálatok során is azonosították a kitörés egyik áldozatának maradványait.