Közönséges bűnöző vagy az igazság bajnoka volt Spartacus?
2021. február 1. 18:30 John Hughes
Korábban
Spartacus, a szupersztár
Bár a felkelést leverték, Spartacus alakja nem merült feledésbe. A rabszolgavezérről a középkor századai során kialakult, meglehetősen negatív kép 1760-ban, Bernard Joseph Saurin Spartacus című tragédiájával kezdett megváltozni. Az addig bűnözőnek tekintett hadvezér reputációja a baloldali mozgalmaknak köszönhetően a 19. század folyamán tovább nőtt, és hamarosan igazi munkásmozgalmi ikonként tekintettek rá.
A németországi kommunista párt elődszervezetét Spartacus Szövetségnek hívták, a Szovjetunió, valamint – a második világháború után – több kelet-európai szocialista ország nagyszabású sportversenyeit pedig szpartakiádnak nevezték el. A posztkommunista országokban manapság is sportklubok százai viselik a nevét.
De nemcsak a szocialista blokkban volt népszerű a rabszolgavezér figurája. A téma leghíresebb filmes feldolgozása, az 1960-as, Kirk Douglas főszereplésével készült Spartacus című film sok esetben feláldozta a történelmi hűséget az aktuálpolitikai mondanivaló oltárán.
A film alapjául szolgáló regény szerzője, Howard Fast, valamint a forgatókönyvíró, Dalton Trumbo is az 50-es évek kommunistaellenes hisztériájának áldozatai voltak, és Spartacust – nyilvánvaló politikai áthallással – a rabszolgaság eltörléséért és az egyetemes emberi szabadságért küzdő, hibáktól mentes, erényes, bátor hősként ábrázolták.
A rendező, Stanley Kubrick hiába kifogásolta, hogy a forgatókönyv nem fest árnyalt képet a főhősről: mivel csak Anthony Mann helyére ugrott be a direktori székbe, kevés beleszólása volt a koncepcióba. A film végül óriási kritikai és közönségsikert aratott.
Spartacus kultusza manapság is töretlen. Regények, szakkönyvek és számítógépes játékok tucatjai elevenítik fel alakját, az életéről szóló legújabb sorozatot pedig nagy sikerrel vetítik szerte a világon.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Mégsem tuberkulózis végezhetett Botticelli híres múzsájával 06:43
- Tao őslakosok élesztettek újjá egy évszázados tengeri útvonalat tegnap
- Átrendezi állandó kiállítását az Uffizi Képtár tegnap
- Az orvosi kezelések előtt kötelező volt elmenni a templomba Mezopotámiában tegnap
- Műholdakkal figyelték meg Pisa középkori városfalainak mozgását tegnap
- Bronzkori sziklarajzok rögzítették az ősi skandináv szövetségeket tegnap
- Az ember már tízezer éve jelen van a Pireneusok magashegységi területein tegnap
- Ősi bánya bizonyítja a kínai bronzkor önálló fejlődését tegnap






















