Kukába dobott Picassótól a disznóeledellé vált Caravaggióig –10 híres műkincslopás

Nemrég több szakértő is Caravaggio műveként azonosított egy két évvel ezelőtt, egy toulouse-i padláson talált festményt. A munkát még Napóleon hadseregének tisztje hozta Franciaországba, majd több mint 150  évig hevert érintetlenül. A The Telegraph ennek kapcsán – az Art Loss Register alapján – összeszedte a világ tíz legkeresettebb eltűnt vagy ellopott festményét.

A diáktolvaj (?)

Lucien Freud Francis Baconról készített portréja különös körülmények között tűnt el 1988-ban. Több mint 25 éven át semmilyen információ, de még csak pletyka sem látott napvilágot a festmény hollétét illetően. Freud még saját „wanted” plakátot is gyártott a gyorsabb megtalálás érdekében, ám ez sem segítette a nyomozást. A festményt a feltételezések szerint egy Bacon-rajongó vagy egy diák lophatta el, mivel a mű eltulajdonítása idején utóbbiakkal tele volt a berlini Neue Nationalgalerie. A nyomravezetőnek 132 ezer fontnak megfelelő jutalmat ajánlottak.

Az USA legnagyobb műkincsrablása

Rembrandt Krisztus a viharos Genezáreti-tavon című képe egyike annak a 13 műnek, amelyet a bostoni Isabella Stewart Gardner Museumból loptak el 1990-ben, a legnagyobb amerikai műkincsrablási akció keretében. A két rendőrnek álcázott rablót a biztonsági őrök engedték be a múzeumba. A bűnözők megbilincselték, majd az alagsorba zárták az őröket, majd kifosztották a galériát. Több mint 25 évvel később az FBI még mindig nem zárta le a nyomozást. Az ügyben nem kevesebb, mint 5 millió dollár nyomravezetői díjat ajánlottak fel.

Picasso a szemetesben

Sajnos szinte biztosra vehetjük, hogy Pablo Picasso Galamb borsóval című, 1911-ben készült munkája már sohasem fog előkerülni. A tolvaj nem sokkal azt követően, hogy 2010-ben ellopta a festményt a Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris-ból (Modern Művészetek Múzeuma), bedobta egy kukába, és a hatóságok már akkor döbbentek rá arra, hogy mi volt a szemetesben, miután már kiürítették. Ha a mű valamilyen csoda folytán még egyben van, új tulajdonosa meglehetősen jól járhat vele, mivel becslések szerint mintegy 20 millió fontot ér.  

Műkincslopás két perc alatt

2012-ben egy jól megszervezett akció keretében Hollandia utóbbi évtizedeinek egyik legnagyobb műkincslopási akcióját hajtották végre. A bűnözők mindössze kettő perc alatt hét festményt, többek között Monet- és Matisse-alkotásokat is eltulajdonítottak, de Picasso 1971-ben festett Harlekinfeje is a művek között volt. A festmények összértékét több tízmillió dollárra becsülik. Két tolvajt elfogtak – egyikük állítása szerint, fia védelmében, ő tüzelte el a képeket.

Bosszú Versailles-ért

Jan van Eyck Az igaz bírák című képét a genti Szent Bavo-székesegyházból lopták el 1934 áprilisában. A képet éjszaka eltulajdonító tolvaj egy rövid feljegyzést is hagyott a festmény hűlt helyén: „Németországtól eltulajdonítva a versailles-i békeszerződés értelmében”. Bár a genti püspök 1934-ben hosszas levelezést folytatott a tolvajjal, nem volt hajlandó kifizetni a kért váltságdíjat. A tolvaj nem sokkal később meghalt, és halálos ágyán kijelentette: magával fogja vinni a sírba a festmény hollétének titkát.

Lopás szilveszterkor

Paul Cézanne Kilátás Auvers-sur-Oise falucskára című festményét az oxfordi Ashmolean Múzeumból lopták el 1999 szilveszterén. Miközben mindenki azt ünnepelte, hogy nemsokára kettessel fognak kezdődni az évszámok a naptárakon, a tolvaj belopózott a múzeumba, és ellopta Cézanne korai korszakából az érettbe való átmenetet megtestesítő, mintegy 3 millió fontot érő művet, amely mind a mai napig nem került elő.

A Waweltől a Simpson családig

Raffaello 16. századi olajfestménye, az Egy ifjú arcképe 1945-ben tűnt el. A művet 1939-ben, a krakkói Czartoryski Múzeumból tulajdonította el a Gestapo, és a kép innentől kezdve Hitler berlini otthonát díszítette. 1945-ben Hans Frank, Lengyelország főkormányzója a Führer gyűjteményéből a krakkói Wawelbe vitte át a festményt, amelynek hamarosan nyoma veszett. A popkultúrában olykor még felbukkan: többek között a Simpson család egyik részében is szerepelt.

Patkánypréda vagy disznóeledel?

A Jézus születése Szent Ferenccel és Szent Lőrinccel című Caravaggio-kép egészen 1969-ig lógott a palermói Oratorio de San Lorenzo templomban. A mű sorsával kapcsolatban számos elmélet látott napvilágot, attól kezdve, hogy patkányok pusztították el, egészen addig, hogy disznók falták fel. Fő gyanúsítottként a helyi maffia került szóba, és nemrég egy egykori tag bevallotta, hogy a festményt még a 80-as években elégették.

Akció a tetőn keresztül

Van Gogh A gyülekezet elhagyja a nueneni református templomot című munkája egyike azon két festménynek (a másik A tenger látképe Scheveningennél), amelyet 2002 decemberében elloptak az amszterdami Vincent van Gogh Múzeumból. A két, tetőn keresztül az épületbe betörő tolvajnak pár perc elég volt ahhoz, hogy ellopják a képeket, amelyek összesen 25 millió fontot érnek. Bár a tetteseket elfogták, majd elítélték, a képek nem kerültek elő. 

A csúcstartó

Jan Vermeer A koncert című képe szintén a már korábban említett Isabella Stewart Garden Museum-beli akció keretében tulajdonították el. A 130 millió fontot érő művet a legértékesebb festményként tarják számon, amelyet valaha elloptak.